Ha hamisítatlan blues-rockra kíváncsi valaki, akkor a ZZ Top megkerülhetetlen zenekar a világon mindenütt. Szintén egyértelmű, hogyha valaki élő legendákra, óriási szakállakra és szórakozással egybekötött zenei élményre vágyik, akkor annak a blues-rock fanatikus imádata nélkül is ajánlható a ZZ Top budapesti koncertje. Tekintve, hogy nem mindennapi élmény az USA déli felének szellemét tökéletesen megidéző és ugyanakkor színpadi show-jával mosolyt és erős libabőrözést okozó zenekar itthoni koncertje, minden könnyűzenét szerető embernek a Sportarénában a helye.
Az idén negyven éves zenekart a megjelenésében igen szakállas Billy Gibbons gitáros/énekes, Dusty Hill basszusgitáros és megjelenésében csak bajszos, de nevében szintén szakállas Fran Beard dobos alapította. A majdnem 20 sorlemezt megjelenítő, napszemüvegeiről, bőrruháiról és arcszőrzetéről már kilométerekről kiszúrható zenekar 2008 óta egy vadonatúj anyagon dolgozik. A munkálatok felett nem más, mint Rick Rubin bábáskodik, aki nem csak hogy a messze legkeresettebb producer Amerikában, hanem szinte minden vele kollaboráló zenekart a csúcsra visz, a csúcson tart, vagy újra oda röpít. A ZZ Topnak persze nincs szüksége semmilyen segítségre, hogy uralják a blues-rockot. Mindenesetre az a tény, hogy az említett producer nagy rajongója a zenekarnak, valamint az hogy a 80-as évek előtti, La Grange című számot idéző világot kívánja újra megidézni az új anyagon minden ZZ rajongónak nagy várakozásokra adhat okot.
Bár a zenekart nem kell bemutatni, azért ismétlésként érdemes megjegyezni, hogy a 70-es évek elején megjelent első két, erősen a blues gyökerekből és a texasi humorból táplálkozó lemezt 1973-ban követte a Tres Hombres, ami meghozta az átütő sikert a zenekarnak. Ezen az albumon található a már említett óriási slágerré váló La Grange is. Innentől kezdve sikerük megállíthatatlan volt és az egész 70-es években szárnyalt a banda. Az óriási tempó miatt kimerült zenekar 3 éves szünet és egy kiadóváltás után tért vissza a Deguello és a szintén óriási sikert produkáló El Loco albumokkal. Az ezt követő Eliminator és a világhíres Afterburner érdekesen ötvözték a 80-as évek szintetizátorokkal teli világát a tradicionális blues zenével. Szintén a 80-as években sikerült meglepniük az embereket a kor szellemét és lehetőségeit arcátlanul ügyes módon kihasználó klipjeikkel. Ezeket a zenetévék rongyosra játszották és a ZZ Top a fiatalok körében is az egyik legmenőbb zenekarrá vált. A 40 éve eredeti tagokkal működő banda a 90-es és a 2000-es években is szorgosan készítette a lemezeket, amikből a legújabb hamarosan meg is jelenik. Ez az anyag a hamisítatlan és ősi ZZ Top hangzást fogja visszahozni, amivel a zenekar kitörölhetetlenné tette magát a könnyűzene történetéből és amivel bekerült a Rock and Roll Hall of Fame-be 2004-ben.
A ZZ Top persze az új számok mellett az összes klasszikust is játszani fogja budapesti koncertjén, szóval kötelező ellátogatnia minden régi és új rajongónak és érdeklődőnek egyaránt.
