A Mokka Cukások megállapítása, miszerint Dominic Martin, azaz Calibre üstökösként robbant be a nemzetközi drum and bass világba, teljesen megállja a helyét. 2000-ban a fúvósokkal kísért valódi breakekkel operáló lágy, de nem a diszkóvonalat követő, Calibre hangzásvilágot sokan egyből szívükbe zárták. A belfasti fiú '94 óta próbálkozott zeneírással, majd egy helyi DJ révén kiadhatta első lemezeit, egyiket Loose Dragon, másikat Calibre néven. A Loose Dragon EP bemutatóján Fabio megkereste Dominicet, és felajánlotta támogatását.
Innentől kezdve a liquid funk keresztapa rádióban és partikon is játszotta pártfogoltja zenéit, saját kiadójához a 'Mystic' / 'Feelin' darabokat szerződésben is lefoglalta. Azonban jó keresztapa révén Fabio ráült a Calibre darabokra és kizárólag saját magának tartogatta az egyre gyarapodó termést. Szerencsére néhány érdeklődő DJ és Calibre amerikai utazásai megtették a hatásukat, a nyugati parti Green és Thermal kiadók lemezszerződéseket ajánlottak néhány remixmunka mellett. Brit részról DJ Lee, Doc Scott és a London Elektricity látta meg a Calibre hangzásban rejlő lehetőségeket. A liquid funk térnyerése idején végre kijött a sokat halogatott Musique Concrete dupla nagylemez is, amelynek CD verzióján 21 gyönyörű léleksimogató szerzemény található. Calibre 2005 októberében adta ki második nagylemezét, a szintén tökéletesre sikerült Second Sun-t. Calibre 2007-ben sem hagyja rajongóit nagylemez nélkül, Shelf Life címmel eddig fiókja mélyén porosodó régebbi gyöngyszemeket fűzött egy csokorba.
A New York-i Robert Manos elsősorban 4/4-körökben forgolódott, olyan előadók számaihoz adva hangját, mint Alexi Delano (A.D.N.Y.) vagy Seba Sunday Brunch projektje a Sveknél. Innen jött az ötlet, hogy Manos kifejező, érzelemmel teli hangját Seba drum and bass dolgainál is kipróbálja. Az eredményt a hallgató a 'Pieces', 'Captain Freak', 'Steel' vagy a Metalheadz legutóbbi albumán megjelent '16 Stories' hallgatásakor ellenőrizheti elégedetten.
