CO2

Zene

 
Hogy lehet a Pécsi Nemzetközi Kultúrhét mottója a kémia órákról ismerős CO2?

Ebben az esetben nem széndioxidot jelent, a kettes az O felett van. A fesztivál címére utal: Communicate and cooperate (Kommunikáció és együttműködés). Ez a mottója az idei Pécsi Nemzetközi Kultúrhétnek, ennek jegyében és ezen a tematikán belül szerveződtek az idei tíz nap előadásai és munkacsoportok, ahol ezen belül is több témával foglalkoznak az ideérkező fiatalok.

Hányan jöttek és milyen országokból?

Több mint harminc országból, körülbelül 300-an érkeztek a résztvevők. Egzotikus helyekről: Dél-Koreából, Pakisztánból, Nigériából, Kolumbiából, Azerbajdzsánból éppúgy, mint Közép-Európából. Népes társaság van itt Szerbiából, Olaszországból, Horvátországból, Romániából, Ukrajnából. Tavaly 160 külföldi vendégünk volt, idén ez a szám majdnem megduplázódott.

Mit lehet beszélni erről a témáról tíz napon át? A szakmai rendezvényeken gittet rágnak, vagy valóban komoly dologról folyik a szó ebben a nyári hőségben?

Bízunk benne, hogy nem csak a gittet rágjuk, s azt is reméljük, hogy nem csak egy konferenciát rendezünk, ez nem csak egy egyszerű nyári egyetem. Itt bemutatjuk Magyarországot, szórakozunk is és a szakmai program is jelentős. A rendezvény sikerét a rendszeresen visszatérő vendégek mutatják. Nem magas tudományos eredmények születnek, hanem barátságok születnek és talán fogalmazhatok úgy is, hogy kapcsolati tőke halmozódik fel.
A fő téma a mottóban szereplő két szó, a kommunikáció és az együttműködés, szakavatott előadóink érkeztek Angliából, Nigériából, de Magyarországról is. Az előadások után következik a szakmai munka, olyan munkacsoportokban, mint például globalizáció, a felsőoktatás helyzete a XXI. században, a környezetvédelem A mottónk azt sugallja, hogy hogyan lehet párbeszédet létrehozni, mivel úgy láttuk, hogy egymás megértése korunk egyik fontos problémája, amelyet nehezen tudunk kezelni. Itt Pécsett most különböző térségekből, különböző nemzetiségű emberek gyakorolhatják ezt, a kooperáció pedig arra vonatkozik, hogyha már sikerült szót értenünk egymással, akkor találjunk meg olyan témákat és lehetőség szerint megoldásokat, együttműködési tervezeteket, amelyeket később akár kamatoztatni is tudunk. Például, ha el eljönnek hozzánk különféle civil szervezetektől, vagy kulturális szerveződésektől, akkor tudjanak kapcsolatokat létrehozni, amelyeket később működtethetnek is.

Az eddigi Kultúrheteknek milyen kézzelfogható hozadéka volt, milyen tapasztalatokat lehet leszűrni belőlük?

Tavaly itt kérte meg egy olasz fiú a szerelme kezét, akivel korábban itt ismerkedett meg Egyrészt személyes kapcsolatok alakulnak, olyanok között, akiknek egyébként esélyük sem lenne találkozni, de ez a munka területén is hozhat eredményeket. Azok a fiatalok, akik itt fellépnek zenei vagy táncprodukciójukkal, számtalan meghívást kaphatnak, illetve a fellépők részéről is létrejöhetnek közös produkciók. Nincsenek kitűzött konkrét célok, hanem az önmegvalósítás lehetőségét teremtjük meg.

 
Ön, mint egyetemi médiaigazgató, hogyan került bele a Kultúrhét szervezésébe?

Már egyetemista koromban, ha jól emlékszem 1997-ben is szerepet is vállaltam benne. Pár évig kimaradtam belőle, de tavaly óta újra aktív résztvevője vagyok. Két éve megújult a Kultúrhét, jobban odafigyelünk arra, hogy mi az, amit az ideérkezők igényelnek, s mi az, amit a helyi közönség szeretne. Azt szeretnénk, hogy mind inkább jelen legyen a köztudatban a Kulturhét, mind a helyi, mind az országos médiában igyekszünk jelen lenni. Megpróbáljuk úgy bővíteni a Kultúrhetet, hogy érdekes, izgalmas, máskor, máshol nem látható kulturális területekbe engedjünk bepillantást. Az idei koncepció része az volt, hogy fiatal pécsi együtteseknek adjunk lehetőséget a bemutatkozásra, de csak olyanoknak, akik minőségi, jó zenét képesek produkálni, akár etno, jazz, vagy elektronikus vonalon. Az ideérkező külföldieknek nem sokat jelentenek a magyar sztárok, így meg izgalmas, progresszív zenéket ismerhetnek meg. A zenekarok előtt is itt a lehetőség, a megszokottnál nagyobb közönség előtt mutatkozhatnak be. Szombat este a !DELA DAP nevű, osztrák roma együttes koncertjébe csöppentem bele, elképesztően jó volt a zene is és a hangulat is.

Ha már külföldi neveket hozunk el (de ez így van a hazaiaknál is), akkor olyan együtteseket választunk, hogy ne a szöveg domináljon, hanem a zene. Az idei külföldi fellépőnk ez az osztrák együttes volt, bár több Bécsben élő magyar is tagja az együttesnek, hogy a sikerüket jellemezzem, háromszor tapsolták őket vissza, és szinte örvénylett az egész nézőtér, több ezren is kinn voltak aznap este a Sétatéren.

 
Az itt fellépő együttesek nem mindegyike szorul népszerűsítésre. A Neo például befutott zenekar, vagy tévednék?

Nem, persze, de ők visszatérő vendégek, velük indítottuk a fesztivált, hogy az első napi közönségből maradjon a hét közbeni esti koncertekre is, hogy kóstoljanak bele az esti fesztivál-utca forgatagába.

A Kultúrhét programja mennyire a szakmai rendezvényekről szól és mennyire a szórakozásról?

A fesztivál két részből áll. Délután hat után, ami a fesztivál utcában történik az a szórakozásról szól, koncertek és táncprogramok. De napközben komoly szakmai munka folyik, öt, egész napos szakmai programra jut idő. Ekkor egész nap dolgoztatjuk a fiatalokat, de a Pécset és Baranyát is szeretnénk megmutatni a fiataloknak, ezért minden évben egy játékos, vetélkedős városnézést tartunk és idén elvisszük őket egész napra sportolni, strandolni Orfűre, és egy délután Siklósra, Villányba.

 
A szakmai résznek marad írásos nyoma?

A fesztivál honlapja folyamatosan fejlődik: www.icwip.hu, a konferencia anyag ide is felkerül, illetve a Kultúrhetet szervező SIEN alapítvány angol nyelvű SIEN Quarterly című negyedéves folyóiratában jelenik meg.

A helyi és a magyar fiatalok mennyire vesznek ebben részt? Vagy inkább a nemzetközi jelző dominál?

Ötven magyar fiatal van itt a fesztiválon, de főképp szervező vagy hostess-ként vannak jelen. Főleg pécsiek, vagy pécsi származású egyetemisták. De a koncerteken akár ezren is itt vannak.

 
A városnak, az egyetemnek ez a fesztivál mit hozott?

Sem Pécsett, sem a régióban nincs más hasonló rendezvény, ahova ennyi fiatal érkezik, és nem csak szórakozási céllal, arról nem is beszélve, hogy főleg külföldről. Ez nem egy rockfesztivál, hanem egy tematikus ifjúsági fesztivál, Németországban, Norvégiában van hasonló, de Magyarországon nincsen több ilyen, de még a környező országokban sem. Ha Pécs valóban Európa kulturális fővárosa szeretne lenni, akkor a fiatalokat is el kell tudni érnie, akkor egy ilyen fesztiválnak hangsúlyos szerepet kell kapnia, hiszen immár kilenc éve több száz fiatalt vonzunk a városba, akik megismerkednek a helyi kultúrával, és visszatérő vendégekké válhatnak.