(MTI) A Georgiai Egyetem szonifikációs laboratóriuma az amerikai bolygóvadász űrteleszkóp, a Kepler adatait használta fel. A 2009 márciusában felbocsátott műhold több mint 150 ezer csillagot figyel folyamatosan, fényükben regisztrálva a parányi elhalványulásokat, amelyeket a távoli napok körül keringő bolygók okoznak.
Eddig az űrteleszkóp 2300 jelöltet fedezett fel, amelyek túlnyomó többségéről a szakemberek meggyőződése szerint bebizonyosodik, hogy bolygó ? olvasható a Space.com (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon.
? A szonifikációs laboratórium rendkívül sok felkérést kap arra, hogy hanggá alakítson tudományos eredményeket, ám az Echo Movement együttes kívánsága, amely egyik dalukba a szférák zenéjét akarja beépíteni, valóban egyedülálló ? hangsúlyozta az interdiszciplináris kutatócsoportot irányító Bruce Walker professzor. Hozzátette: nem túl gyakran kapnak lehetőséget, hogy segítsenek egy égi csillagnak a zeneszerzésben. Mint kifejtette, lehetséges módosítani a hangmagasságot, a tempót, a ritmust, az Echo Movement együttes viszont az adatokhoz hű, kész dallamot akart.
Az instrukciók alapján a kutatók a Kepler megfigyelései közül válogattak. Választásuk elsőként egy kettős csillagrendszerre, a Kepler 4665989-re esett, amelynek tagjai rendszeres időközben elhalványulnak és kifényesednek, ahogy a rendszer napjai egymás körül keringenek. Az adatokat a szonifikációs laboratórium által kidolgozott szoftver, a Sonification Sandbox segítségével alakították át, amelyből az együttes egy négyeshangzatot komponált.
A kutatók ezután egy másik kettőscsillag, a Kepler 10291683 katalógusjelű rendszer adatait használták fel, hogy tremolóeffektust adjanak hozzá a kompozícióhoz, ennek köszönhetően természetesebbé vált a hang. Végül megszületett a 6 másodperces dallam, amely beépül az együttes szeptemberben bemutatandó új dalába.
A Georgiai Egyetem tudósai az eredményekről a nemzetközi szonifikációs konferencián számolnak be, amelyet június 18. és 21. között tartanak Atlantában.
A szonifikáció egy viszonylag új terület, amely azt vizsgálja, hogyan lehet bizonyos struktúrákat, illetve azok változásait hanggá alakítani.
