 |
(MTI) A londoni Imperial College tudósai ? akiknek tanulmányát hétfőn tették közzé az Egyesült Államokban ?, úgy vélik, hogy felfedeztek a harangjátéktól az egyszerű sípszókig véletlen zenei hangokon alapuló komponálási módot. A Darwin Tunes nevű program 8 másodperces zeneműveket produkált, amelyeket 7 ezer önkéntes hallgatott meg egy külön internetes oldalon az elviselhetetlentől az imádomig terjedő tetszési skálán minősítve a hallottakat.
A Darwin Tunes ezután elegyítette a tíz legnépszerűbb hangcsoportot, majd összekeverte a zenei elemeket, és húsz új darabot kreált. Az eredmény azt mutatta, hogy az így alkotott legnépszerűbb zeneművek a modern dalokban meglévő akkordokból és ritmusfajtákból állnak ? írják a Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai akadémiai folyóirat június 18-i számában megjelent tanulmány szerzői.
Armand Leroi, az Imperial College biológia professzora, a tanulmány társszerzője szerint mindenki azt gondolja, hogy a zene zseniális zeneszerzők által megteremtett hagyományok terméke, márpedig a könnyűzene fejlődésének valódi hajtóereje a hallgatók általi kiválasztás lehet. Valahányszor valaki inkább egy bizonyos zeneszámot hallgat, nem pedig másikat, kiválaszt, ami Leroi szerint kreatív cselekedet.
