Carl Palmer a nagy rockgeneráció legfiatalabb dobosai közé tartozik. Már 15 évesen profi zenekarban játszott, és mindössze 20 éves volt, amikor az akkor már igazi nagyágyúnak számító Keith Emerson hívta zenélni. A King Crimson első énekes-gitárosa, Greg Lake csatlakozásával született meg az Emerson, Lake & Palmer nevű trió, amelyet a korabeli sajtó már megalakulásának pillanatában supergroupnak kiáltott ki. A három fiatalember rá is szolgált erre: az első fellépésük után - mely az Isle Of Wight fesztiválon volt, több mint félmillió ember előtt - egy csapásra világhírűvé váltak; 1970-ben megjelent első albumuk. Az azt követő Tarkus című lemezük alapmű lett, akárcsak a harmadik kiadványuk, amely Muszorgszkij Egy kiállítás képei című darabjának rock-átirata.
 |
| Carl Palmer |
Emerson, Lake és Palmer 1979-ig zenélt együtt. Palmer ezt követően először saját zenekarral próbálkozott, majd egy másik szupercsapatban, az Asiában folytatta, egészen 1991-ig, amikor az ELP újjáalakult, és Black Moon albuma után egyéves világ körüli turnéra indult. Számtalan koncert után a három zenész útjai ismét elváltak. Az ELP lemezek persze mind a mai napig jól fogynak, azóta megjelent a legendás első fellépés felvételét tartalmazó DVD, Birth of a Band: Isle Of Wight Festival címen.
Carl Palmer ma már nem egyszerűen a "P az ELP-ből", hiszen elképesztő gyorsaságával és mesteri dobolási technikájával szólóban is képes lázba hozni a rock rajongóit.
