Az amerikai új hullám talán legsikeresebb, legtöbb slágert produkáló zenekara, a Blondie a napokban megbízást adott egy filmkészítő csapatnak, hogy amint befejezték a Phasm 8 néven futó angliai koncertturnéjukat, rögzítsék az együttes minden egyes lépését.
A tervek szerint a film középpontjában a zenekar frontemberének, Deborah (Debbie) Harry-nek és gitárosának, szellemi vezérének Chris Stein-nek a kapcsolata állna.
Debbie Harry 1945-ben született New Jersey-ben, és a hatvanas évek végén egy bizonyos Wind In The Willows együttesben, amely pszichodrámai "borzadásokat" vitt pódiumra, még szénfekete hajjal csörgődobot rázott és énekelt - írja szőke sztárról a literatura.hu. Debbie karrierje ezután a Playboy Clubokba vezetett: bunny, azaz nyusziöltözéket viselő bárhölgy lett. Később a Stilettoes nevű, varietékben fellépő női énektriót erősítette, mígnem '75 végén összetalálkozott Chris Steinnel, James Destrivel és a banda többi leendő tagjával.
Debbie egy viharos éjszakán megszőkült és máris létrejöhetett a Blondie. Pályafutását az együttes New Yorkban az új hullám egyik letéteményeseként kezdte. Ahhoz az irányvonalhoz sorolták, amelyet többek között Patti Smith, a Talking Heads és a Ramones képviselt. Stílusában azonban hamarosan változás történt és a slágerelemek kerültek előtérbe. 1977 elején jelent meg első, az együttes nevét viselő album, amelyet '78-ban két másik LP követett: a Plastic Letters és a Parallel Lines. Ezeken már bőven találkozhatunk slágerekkel, amelyek közül a Heart Of Glass az év slágere lett.
1979-ben megjelent az Eat To The Beat című album, amelyről az Dreaming-et agyonjátszották a rádiók. Érdekes módon valamiféle punk, később new wave együttesként jegyezték a szaksajtóban az együttest, jóllehet tulajdonképpen "csak" kellemes, jól előadott slágerzenét, soft rockot játszottak, kultúrált rockzenei kísérettel - írja róluk a literatura.hu. Deborah Harry-t a mozivilág is felfedezi magának, főszereplésével elkészül a Union City című film melynek betétdala a szőke énekesnő előadásában hamar aranylemez lett. 1980-ban megjelenik az Autoamerican című nagylemez, amelyről előbb egy másfél évtizedes jamaikai sláger új változatát a The Tide Is High-t, majd a Rapture-t dúdolják világszerte.
Időközben Chapman és Moroder helyét egy másik zenei "konszern" két vezetője veszi át, mégpedig a Chic két szerző-hangszerelő muzsikusa: Edwards és Rodgers, akik előzőleg Diana Ross, a Sister Sledge és a francia Sheila "gondozását" vállalták magukra. Ezt követően kijön a Blondie nélküli Debbie Harry nagylemez melynek címe KooKoo.
Mindeközben az együttes sorozatban világturnékon vett részt, nem csoda tehát, hogy a nyolcvanas évek elejére kifullad a lendület, amely aztán az 1983-as feloszláshoz vezet. A tagok szólóban is próbálkoztak. Chris Stein időközben súlyos és igen ritka bőrbetegségen esett át. Óriási meglepetésre 1999 elején Debbie az eredeti tagokkal lemezt készített és bejelentette, hogy újra ringbe szállnak. Legutolsó lemezük címe: The Curse of Blondie.
