 |
Kiss Erzsi mintegy tíz éven keresztül dolgozott a kiemelkedő színházi és filmrendező Jeles Andrással. Innen eredeztethető a későbbiekben csak a zenekarra jellemző, másoktól karakteresen megkülönböztethető, szabad asszociációkkal teli szövegtelen énekszöveg, a "kisserzsinyelv". Erzsi színházzal való találkozása meghatározó élménynek bizonyult. Szólóban és az együttessel kísérletező kísérőzenét készített filmekhez, tánc-, színházi, és bábelőadások számára is. Zenéjüket, zenéjét a többszólamú énektémák alapozták és alapozzák meg a mai napig.
Az Egy Kiss Erzsi Zene (1996) megalakulásával a polifónia hangszeres kíséretet kapott. Első hallásra sok mozzanatában úgy tűnik tradicionális népzenét idéz, de nem célja imitálni a világ egyetlen létező népének zenéjét sem, ezek a hatások mégis tetten érhetők Afrikától Alaszkáig, az arab világtól a bluesig. Az együttes változatos zeneisége akár a drum and basstől a mondókákon, balladisztikus meséken keresztül a sanzonok világáig ér, vagy akár a rockosabb '70-es éveket idézi. A játékosság, a zenei ötletek, a humor nagy hangsúlyt kap. A nyelvtelenségen keresztül ez a közös szál, ez a kapocs a magyar közönség és a külföldi hallgatóság között. Szabad asszociációk, sok-sok érzelem, táncos ritmusok. Az elmúlt években az E.K.E.Z. megmutathatta magát a moszkvai, a brüsszeli és a párizsi közönségnek is. Többször koncerteztek már nagy sikerrel Lengyelországban, rendszeres fellépői Csehország és Szlovákia fesztiváljainak, üde színfoltjai a külföldi klubéletnek is.
A zenekar eddig négy albumot jelentetett meg: Egy Kiss Erzsi Zene (1998), Deladela (2001), Röné álma (2004), Kinono (2006)
