A tizenkét dalból ötnek Clapton a szerzője, természetesen Simon Climie közreműködésével. Az albumon hallhatóak olyan feldolgozások is mint a "Love Comes To Everyone" George Harrisontól; a Spinners slágere a "Love Don't Love Nobody", Stevie Wonder és Syretta Wrights "I'm Going Left" című dalának átdolgozása, néhány Vince Gill és Doyle Bramhall II dal és még néhány feldolgozás.
A Back Home-on, melynek producerei Eric Clapton és Simon Climie voltak, zenészek remek csapata áll Clapton mögött, olyanok, akikkel az évek hosszú során keresztül zenélt együtt. Köztük a dobos Steve Gadd, a basszusgitáros Nathan East, a gitáros Andy Fairweather Low és Doyle Bramhall II és a billentyűs Billy Preston és Simon Climie. A fent említett szerzőpáros jegyzi az album debütáló kislemezét, a "Revolution"-t is.
A vendégművészek között feltűnik Steve Winwood (szintetizátor), John Mayer (gitár), Robert Randolph (dobro), Chris Stainton (Fender Rhodes ) Stephen Marley (ütősök), Abraham Laboriel, Jr (dobok), Pino Paladino (baszus) és Toby Bakes (billentyűsök).
"Szerettem volna egy stúdióalbumot, anélkül, hogy igazán tudatában lettem volna annak, hogy milyen is lesz" - meséli Clapton, a kreatív elképzelésről, melyek a Back Home hátterében bújnak meg.
Climievel együtt dolgozva, az album felvételei körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődtek meg, Clapton pedig olyan ütemben dolgozott az új lemezen, ahogy a turné menetrend és a családi kötelezettségei engedték. "Tulajdonképpen elfogadtuk, hogy sok időbe fog telni amire elkészülünk." - magyarázza a többszörös Grammy díj nyertes művész. "De amikor megakadtunk, vagy úgy éreztük, hogy nem haladunk elég gyorsan, megálltunk, és megcsináltunk egy Robert Johnson dalt. Ettől kiderült az ég, és vissza tudtunk térni az új album felvételeihez. Ennek végül az lett az eredménye, hogy elsőként egy teljes albumnyi Robert Johnson dalt vettünk fel, amit tavaly Me And Mr Johnson címen jelentettünk meg."
A dalszerzés és felvételek közben alakult ki a Back Home témája, magyarázta el Eric Clapton. "Az egyik legelső önmeghatározásom a nyolcvanas évekig, és a Journeyman-ig nyúlik vissza. Ez az album zárja be a kört azzal, hogy beszél rólam, az egész utamról mint vándorló zenész és arról, hogy hol találtam ismét önmagamra egy új család megalapításával. Ez az, amiért ezt a címet választottam. A hazatérésről, és az ott maradásról mesél. Annak ellenére, - teszi hozzá nevetve - hogy a jövő évben újra úton leszek, és zenélni fogok."
