Az 1999-ben alakult angol Goldfrapp a Mercury-díjra is jelölt Felt Mountain című, Ennio Morriconénak ajánlott lemezével robbant be a köztudatba. A 2000-ben megjelent korong hűvös, már-már éteri világát 2003 áprilisában felváltotta egy teljesen más hangzás. A Black Cherry sokkal energikusabbra, az első anyagra jellemző portisheades hangzás helyett molokosra sikeredett. A korábban Tricky- és Orbital-lemezeken vokálozó Alison Goldfrapp és a filmzeneszerző-producer Will Gregory "beáldozta" a triphopot az elektropop kedvéért, amely hangzás aztán a duó harmadik albumán is visszaköszön. A Supernature tökéletes mixtúra, ahogy arról az énekesnő 2005 júliusában nyilatkozott: "az elekronikus zene és a glam rock keveréke, valahol félúton Berlin, New York és észak-kelet Somerset között", Kate Bush és a nyolcvanas évek elejének new wave szintipopjának megidézésével.
A rendkívül szellemesre sikeredett nagylemezt pár hónap múlva követi az új anyag, melynek munkálatai már a tavalyi év végén elkezdődtek az angliai Bath városában. A csapat hivatalos myspace-es oldalán megjelentetett közleményében már azt is felfedte, hogy mire számítsunk 2008 februárjában. A Seventh Tree érzéki ellentéte lesz a diszkólámpa fényéhez hasonlatosan csillogó Supernature-nek, és egy pillangó színeinek a ragyogásával ábrázolja majd Anglia szürrealizmusát Leartől Lennonig - írják Alisonék.
