Az 1969-ben alakult brit ötös jelentős pályát futott be, s több mint huszonöt lemeze jelent meg. A fesztiválok és koncertek kedvelt előadói voltak és maradtak a mai napig. Az együttes alapítói az angol irodalomból választottak maguknak hangzatos és az angol irodalmat ismerők számára sokat sejtető nevet. Uriás-ék a hetvenes évek elejétől tűntek fel sajátos hangzásukkal, amelynek meghatározója elsősorban David Byron hangja volt. A kemény Heep-hangzást Ken Hensley virtuóz orgona- és billentyűjátéka tette összetettebbé. A basszus, a dob és a többi hangszer ritmusváltásai sajátos és egyéni hangzást biztosítottak a bandának.
Korai lemezeikre hamar felfigyelt a kritika. Ám ennek ellenére nem sikerült a hazai áttörés, inkább a tengerentúlon és Európában váltak ismertté és kedveltté. A Uriah Heep a rocktörténet egyik "mágikus" csapatává vált. Rendkívül dinamikus zene, fátyolos dallamszerkezet, balladisztikus szövegek jellemzők rájuk az első időben. A Demons And Wizards és a The Magicians Birthday című lemezeik tele vannak misztikus utalásokkal. Ez a két korong olyan nagyszerű számokat tartalmaz, mint a Wizard, a Circle Of Hands, vagy a Tales. A Look At Yourself című számukkal, illetve albumukkal jutottak a csúcsra.
A gyakori tagcserék következtében muzsikájuk kezdett elsekélyesedni, egyre kevesebb volt benne az eredeti elem. Gary Thain korai halálával (kábítószer-túladagolás) az együttes léte komoly veszélybe került. 1976-ban David Byron távozott. 1980-ban még egy billentyűssel kiegészülve próbáltak változtatni, de az éppen aktuális lemezt, a Conquestet a leggyengébb Heep-albumnak minősítette a kritika. A hosszan tartó válságidőszak után 1982-ben ismét felfigyeltek az együttesre. A sikeren felbuzdulva a zenekar tovább dolgozott egészen a nyolcvanas évek közepéig, majd ekkor ismét úgy tűnt, hogy nem lesz többé Uriah Heep. 1988-ban Mick Boksz újraszervezte csapatát.
2008. március 27., 19:00 Petőfi Csarnok - Uriah Heep
