Christopher Johnathan James Nolan hét éves korában kezdett el filmezni apja szuper 8-as kamerájával. A londoni University College-ban angol irodalmat tanult és mellette 16 mm-es filmeket készített. 1989-ben tűnt fel a "Tarantella" című szürreális rövidfilmmel, hét évvel később pedig már a "Larceny" című "szösszenetével" vett részt a Cannes-i Filmfesztiválon. Első nagyjátékfilmje, a "Following", amelyet ő írt, rendezett és vágott, több nemzetközi filmfesztiválról is díjakkal tért haza. Ez a sikersorozat hívta fel a figyelmet rá és segített megteremteni a rövid távú memóriával "játszadozó" Memento anyagi hátterét.
A Memento, amelyet Nolan írt és rendezett, mind a kritikusok, mind a nézők körében nagy sikert aratott, ismét számos díjat és jelölést is szerzett a fiatal tehetségnek: például a Sundance Filmfesztivál forgatókönyvírói díját, a forgatókönyvért Golden Globe- és Oscar-jelölést. Több nemzetközi fesztiválon lelkesen fogadták a művet (Toronto, Rotterdam, Slamdance, Hong Kong).
Ezt követte 2002-ben a Robin Williams és Al Pacino főszereplésével készült Álmatlanság, amelyben egy fáradt, kiégett férfi érkezik egy alaszkai kisvárosba. A Los Angeles-i rendőrség nyomozója, és azért küldték erre az isten háta mögötti helyre, hogy segítsen megtalálni egy brutális gyilkosság tettesét. Ezen a vidéken éjfélkor sem megy le a nap. Mindent elborít a köd, állandó a hideg és a bizonytalanság. A nyomozó le sem tudja hunyni a szemét. Miközben az őrült elkövetőre vadászik, saját, eltitkolt bűne is nyomasztja, és ezért csak későn fedezi fel, hogy e kettő összefügg. A gyilkos játszik vele. Kínozza, dróton rángatja, és nem hagyja aludni. Már túl jól ismerik egymást ahhoz, hogy ne tudnák: valamelyiküknek pusztulnia kell...
És most itt van a nagysikerű Batman: Kezdődik, amely Tim Burton szürreális és gótikus meséi és Joel Schumacher színpompás, de a '60-as évekbeli tévésorozat színvonaltalanságát idéző filmjei után új életet lehet a már halottnak tűnt denevéremberbe.
- A Batman: Kezdődik sötétebb tónusú, mint a korábbi "denevér mozik". Azt gondolja, hogy a fiatalok is bemennek rá?
- Azt hiszem félreértés, hogy azért mert idősebbeknek készül egy mozi, a gyerekek ne reagálnának rá.
- Valami nagyobb volumenűvel akar előrukkolni ezután is?
- Az igazat megvallva, nem tudnék "grandiózusabbat" rendezni, mint a Batman film. Természetesen nagyon szeretnék ezen az ösvényen maradni, hiszen imádtam dolgozni rajta. De ugyan úgy, mint korábban, szívesen irányítanék "kisebb" produkciókat is. Azt hiszem, megvan ennek is, annak is az előnye.
- Mi volt az, amivel új közönséget kellett "toboroznia" a filmhez? Esetleges "irányelv"?
- A lényeg az volt, hogy valami újat, eredetit csináljak. Egyébként a stúdió elvárásai között is ez szerepelt az első helyen. Ha nem így lett volna, akkor feltehetően nem szerződtetnek a mozihoz. Igen ritkán fordul elő ugyanis, hogy úgy irányíthatsz egy ikonnak számító karaktert, akit mellesleg egy stúdió "birtokol", sőt utasítást kapsz rá, hogy az más legyen mint a korábbiak. Ami az igazi vágyam volt, hogy valami olyat csináljak, amit még nem láthattunk. Egy szuperhős történetet realisztikus módon elmesélni, de mégis valahogy úgy, hogy az nem lép ki a saját maga teremtette keretek közül, elismeri a formát és a közeget, ahonnan az egész dolog ered.
- És Gotham City látványa honnan jött?
- Megpróbáltunk egy nem túl jellegzetes várost létrehozni. Amit mindig szem előtt tartottunk, hogy ne olyan legyen, mint a korábbiak. "Ők már felépítették az 'art deco'-s Gotham City-t, akkor most mi jövünk valami modernnel." Na, ez az, amit el szerettünk volna kerülni. Olyan Gotham-et akartunk felépíteni, amely visszatükrözi a modern nagyváros változatos építészetét, azokat a korokat, amikor felhúzták ezeket az épületeket. A hely történetét kívántuk felidézni, valamiféle "kortárs érzülettel" egyetemben. Ahogy megközelítettük Batman terepét, az olyan, mintha New Yorkot túlhangsúlyoztuk volna, egy amerikai nagyvárost, vegyítve a világ számos pontjáról összehordott jellegzetességgel (például New York-ból, Chicagóból, Tokióból többszintes autópályák, egysínű vasút). Hong-Kong-ból emeltük át Kalhoon fallal körbevett városát. Lényegében tehát amit csináltunk, nem volt más, mint a különböző elemek összeillesztése, amely aztán azt az érzetet kelti, mintha az összes szocio- gazdasági faktort eltúloztuk volna, így Gotham egy modern amerikai nagyváros eltúlzott képmására emlékeztet.
- Készen áll a folytatásra?
-Hát?mi tagadás, nagyon élveztem a forgatást. Nyitott lennék, ez a válaszom, azzal a kiegészítéssel, hogy nem akarnék egyenesen fejest ugrani a dologba.
- Mennyire okozott nehézséget a különböző effektek koordinálása?
- A kihívás valójában nem is az enyém volt, hanem a kaszkadőrcsapaté és mindenki, aki testi épségét kockáztatta. Azt kell mondjam, hogy bámulatosan megoldották feladatukat. Akkor, amikor szinte minden létrehozható már a számítógép segítségével, ez kiemelkedő teljesítmény. Számomra az egész kérdés egyetlen dologban csúcsosodott ki, nem odafigyelni azokra a belülről érkező hangokra, hogy: "márpedig mindig felhasználhatod a vizuális effekteket. Ezt most itt elhagyhatod". Nagyon örülök, hogy sikerült betartani ezt a "szabályt", aminek igazából az utómunkálatoknál volt jelentősége, amikor a speciális effekteket beillesztettük a felvett anyag közé. Nem kellett sokat pepecselnünk, sőt, csomó időt nyertünk a tökéletesítésre. Nem vettünk fel mindent négyszer-ötször.
- Következő képregény karakter, akihez "hozzá szeretne nyúlni"?
- Még nem tudom mi lesz a következő, de a testvérem dolgozik egy forgatókönyvön, ami egy képregényen, a The Exec-en alapul. Nagyon izgatottak vagyunk. De tényleg fogalmam sincs, hogy mi alapján fogok dönteni, majd csak lesz valahogy.
- A színészekhez hogyan közelít, munkamódszer?
- A munkamódszerem "sine qua non-ja" lényegében annyi, hogy megpróbálni megadni nekik azt, amire szükségük van. A színészvezetés számomra azt jelenti, hogy figyelek, meghallgatom és reagálok a művészekre, valamint csakis annyiban avatkozom közbe, amit feltétlenül megkívánnak tőlem. Megpróbálom ezt a pontot felismerni. A Batman esetében fantasztikus gárdával dolgozhattam. Teljes mértékben tisztában voltak azzal, hogy mit kell csinálniuk. Ez hatalmas könnyebbséget jelentett, hiszen csomó más dolog miatt aggódtam. Egy ilyen fajsúlyos mozinál? Korábbi filmjeim esetében "szinte csak" a színészvezetésre koncentráltam. A Batman-nel ez megváltozott, annyi más feladatot is szem előtt kellett tartanom. Szerencsére ilyen kiváló színészekkel könnyű volt.
- Ha visszatérhetne egy rész erejéig, lennének ötletek a folytatáshoz? Filmjének utolsó jelenetnél egészen úgy tűnik.
- Jól látja, de ez csak arra szolgált, hogy a közönség a látottak után feltegye magának a kérdést, hogyan tovább? Hiszen több lehetőség is van. Természetesen beszélgettünk arról, hogyan lehetne kiindulni a Batman: Kezdődikből a későbbiekben. De ugyanolyan súllyal esett latba, hogy a film saját magában is megálljon és nem szoruljon értelmezésre.
- Beszélne egy kicsit Katie Holmes-ról?
- Azt hiszem, hogy Katie-nek van egy csodálatos kisugárzása, ami elbűvölővé varázsolja. Ugyanakkor ő a szomszéd kislány is egyben. És mindezek mellett meg van benne az az érettség, ami Rachel karakteréhez elengedhetetlen. Hiszen számtalan dolgot kell képviselnie. Többek közt Bruce Wayne-t "a földön kell tartania", tudatosságának erőt kölcsönöznie. Azt gondolom, hogy Katie ezeket tökéletesen megoldotta.
- Adott olyan utasítást Christian Bale-nek, hogy "szinte ne vegye figyelembe" a maszkot,
- Természetesen egy bizonyos mértékig igen, de igazából Christian nagyon speciális volt ebből a szempontból. Tudta mit akar. Számtalan elemet egyesített a karakterben, de csakis olyanokat, amik a képregényből eredeztethetőek.
