2002 nyarán mindenféle csindadratta nélkül kijött egy album az elektronikus zenei szintéren igencsak erős Svédországban, mely szépen-lassan meghódította Európát, majd Japánban is értő fülekre talált. A Thievery Corporation, Zero 7, Federico Aubele, Nicola Conte jobb pillanatait elegyítő, de mindvégig a jazzt és nem az elektronikus hangzást előtérbe helyező Koop duó Waltz for Koop című albumából 160 ezer darab fogyott világszerte, amit aztán Oscar és Magnus egy világturné keretében népszerűsített. A számtalan remix felkérés után azonban eltűnt a két svéd srác, hogy idén októberben vadonatúj albummal lepjék meg az igényes nu jazz-re vágyó közönséget.
Míg a Waltz for Koop a '60-as évek jazz muzsikáját vette alapul (és fűszerezte meg különböző elektronikus mintákkal), addig a harmadik korong, az október elején megjelenő kilenc szerzeményt tartalmazó Koop Islands úgy lép előre, hogy közben még inkább visszautazik az időben ? állítják a duó tagjai. ?A zenénk egy samplerek uralta világban készül, ahol minden lehetséges. Még az időutazás is. Pont ez az, ami miatt mindig jókat nevetünk, amikor a szerzeményeikre ráhúzzák, hogy retro? ? mondja Magnus, majd hozzáteszi, hogy új albumukon a ?30-as évek swingjét, elfeledett zenekarok ma már kuriózum számba menő hangzását szeretnék felidézni.
Ahhoz, hogy ez sikerüljön az előző albumon szereplő fuvola, vibrafon, nagybőgő, bongó stb. mellé számtalan egzotikus hangszer csatlakozik, elsősorban számtalan különleges ütős "alkalmatosság". Hasonlóan az előző lemezhez, a Koop Islands-on található dalok túlnyomó többsége is vokális nóta, így többek közt ismét hallhatjuk a Walt for Koop-on kétszer is szereplő Yukimi Nagano-t, Mikael Sundin-t vagy az ex-Gallianos Rob Gallagher-t.
Sőt, ha jól fülelünk, még a srácok stockholmi stúdiójának közelében elhaladó busz zaja is kivehető a korongon.
