A Zuco 103, az amszterdami székhelyű brazil-német-holland trió 1999-ben jelentette meg első lemezét, de az igazi áttörés egy évvel később érkezett el, amikor a neves elektronikuszenei kiadó, a Six Degrees újra kiadta a korongot. Az Zuco 103 egy lendülettel hódította meg az európai klubokat és fesztiválszínpadokat, és sikere azóta is töretlen. Három nagylemez, tengernyi remix és sok-sok kooperáció - mindez jelzi a trió erejét.
A Zuco 103 a bossa nova "még újabb hullámához" (mivel a bossa nova kifejezés maga is új hullámot jelent) tartozik: ahhoz az irányzathoz, amely az ezredforduló környékén sikeresen lovagolta meg a nu jazz terjedő népszerűségét. A hatvanas évek Stan Getz, Joao és Astrud Gilberto, Jorge Ben vagy Antonio Carlos Jobim képviselte klasszikus bossa nova hullámát modernizálva, sok-sok elektronikával, programozott alapokkal ellátva, kis funkyval és rengeteg groove-val megfejelve korszerű tánczenét hoztak létre. A sok elektronika ellenére a stílus nem lett embertelen - sőt, a Zuco 103, a kitűnő énekesnő, Lilian Vieira révén életteli és sodró muzsikát alkot.
Nem véletlen, hogy az első lemezükből készített remixalbumon az elektronikus és élő megszólalás elegyítésének olyan képviselői szerepelnek, mint a brazil Bossacucanova, a Funky Lowlives vagy a London Elektricity. Második lemezük után pedig egy olyan Best of-albumot adtak ki, melynek egyik lemezére kizárólag akusztikus, "unplugged" számok, a másikra csak koncertfelvételek kerültek.
A Zuco 103 sikerét és elismertségét az is jelzi, hogy a bossa nova és a reggae olyan óriásai fogadták el felkéréseiket, mint Airto Moreira, Roberto Menescal vagy Lee Scratch Perry.
A trió idén májusban jelentette meg legújabb, Whaaa! című lemezét, amit most az A38-on mutat be, úgyhogy a 2004-es Sziget-fellépéshez képest jócskán átalakított programra, de változatlan lendületre és vad szambázásra lehet számítani.
Talán nincs hazánkban zenekar, amelyben annyian fordultak volna meg az idők során, mint az Anselmo Crew-ban. Ennek csak egyetlen oka lehet: a zenekari koncertek irtózatos tempóját nem sokan bírják huzamosabb ideig. Magyarország egyik (ha nem a) legjobb bulizenekera ugyanis izomlázító módon ötvözi a latin muzsikákat a funkkal, a hiphopot a balkáni népzenével, a salsát a ragamuffinnal. Ebből az őrült világzenei katyvaszból egyetlen dolog a biztos: a páratlan vidámság és a nagy tánc. Manu Chao és Sergant Garcia legjobb hazai követői garantáltan felforrósítják a hangulatot a Zuco 103 előtt.
