"A szerelem határtalan és kimeríthetetlen téma egy zenész számára, amelyet ezerféleképpen lehet megközelíteni. Ez a legfontosabb érzés minden emberi lény számára, csak van aki bevallja és van, aki nem" - mondta a Buenos Airesben született dalszerző és gitáros, Federico Aubele, májusban megjelent új albuma, az Amatoria kapcsán.
Krisztus előtt egy évezreddel a klasszikusként emlegetett latin szeretők már elárulták a nyugati világnak a titkukat, hogyan kell elbűvölni a nőket amúgy "római-módra". Ezt volt a szerelem művészete, az Ars Amatoria. Ha innen gyorsan átrepülünk két évezredet, Aubele-t láthatjuk, amint a római költő, Ovidius szerelmes köteteit lapozgatja füstös tangóbárokban, amelyeket a negyvenes években átitatott a mexikói bolero fülledtsége, és elmerül az akusztikus hangzású, de mégis buja Amatoria, azaz a szerelem világában. Az album megszületéséhez a végső és mindent meghatározó lendületet végül a legenda, Johnny Cash szerelmes dalokból álló gyűjteménye adta.
Míg a dalok többsége a szerelem keserű oldaláról - szakításról, szomorúságról és keserű édes pillanatokról - szól, az Amatoria című album túláradóan érzéki, felidézi a klasszikus spanyol erotikus költészetet és például az első csók ízét az El Sabor című dalban. Ez a fajta intimitás beragyogja az egész produkciót és feltehetően december 14-én is kézzel tapintható lesz az A38-on.
