Mert ugye nem múlhat el év decemberi Kispál-buli nélkül. Valaki valahol egyszer a kilencvenes évek Illésének nevezte Lovasiék zenekarát, és hogy mennyire a fején találta a szöget, annak járjon utána füllel mindenki saját maga. Lovasi attitűdje, előadói modora, szövegfűzése, az akkordok egymás után pakolása ugyanúgy, mint Szörényiék dalai anno, termékenyítőleg hat és fog is hatni, amíg lehet.
Ez a koncert nem ülős, hanem állós, hagyományos, ugrálós, sörözős, együttüvöltős lesz, szóval szép melankóliára, opálos szentimentalizmusra ne számítsunk, és akkor se kérjünk elnézést, ha rálépünk valaki tyúkszemére. A jelenleg és nagyon hivatalosan épp ismét háromtagú (Kispál, Lovasi, Dióssy) zenekar végül is tök mindegy, mit játszik, hogy lesz-e Húsrágó hídverő, Tiszai Pu, Ha az életben vagy épp Csillag vagy fecske. A lényeg, hogy ott legyünk, és konstatáljuk nagy örömmel, a kilencvenesek óta egy percet sem öregedtünk, és addig nem is fogunk, míg a Kispálban van szusz.
Kispál és a Borz - Dürer Kert, december 10. szerda, 20:30
