(MTI) - Maurice Jarre 1924. szeptember 13-án született Lyonban. Zenei elhivatottságára akkor ébredt rá, amikor meghallgatta Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiáját Leopold Stokowski vezényletével. Ütőhangszeres tanulmányai után 1946-ban duót alakított a kortárs zene nagy alakjával, Pierre Boulezzel, és Madelaine Renaud és Jean-Louis Barrault párizsi színházához szerződtek. Az ütősök később mindig nagy szerepet kaptak filmzenéiben.
Öt évvel később Jean Vilar kérte fel Jarre-t, hogy komponáljon zenét az avignoni fesztiválon bemutatandó Homburg hercege című Kleist-darabhoz, amelynek főszerepeit Gérard Philipe és Jeanne Moreau játszották. Később balettzenéket is szerzett a párizsi opera számára, köztük a Párizsi Notre-Dame-ot.
1952-ben kezdte filmzeneszerzői pályafutását egy rövidfilmmel, és összesen 164 filmhez komponált zenét, a legkülönbözőbb műfajokban. Több háborús filmet kísérnek szerzeményei (A leghosszabb nap, A vonat, Két nap az élet, Jákob lajtorjája), dolgozott Alfred Hitchcockkal (Topáz), Luchino Viscontival (Az istenek alkonya), Paul Newmannel (A gammasugarak hatása a százszorszépekre), Franco Zeffirellivel (Názáreti Jézus), Volker Schlöndorffal (A bádogdob). Hozzájárult Peter Weir két kitűnő filmjének, A kis szemtanúnak (1985) és a Holt költők társaságának (1989) sikeréhez, de az ő zenehangjai borzongattak a Ghostban is (1990).
"Egy filmben a zeneszerző az utolsó láncszem. Gyakran akkor találkozik a producerrel, amikor az már ég a vágytól, hogy bemutassák a filmet és olyankor nagyon gyorsan mennek a dolgok. Az Arábiai Lawrence-hez hat hetet kaptam Sam Spiegeltől arra, hogy két órányi zenét komponáljak" - vallotta be néhány évvel ezelőtt a Journal de Dimanche-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államokban letelepedett Maurice Jarre 2006-ban ünnepelte pályafutása 50. évfordulóját a lyoni Auditoriumban fiával, a nem kevésbé neves Jean-Michel Jarre elektronikus zenésszel együtt. Utoljára az idén februárban jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor életmű Arany Medvével tüntették ki a berlini filmfesztiválon.
