Nálunk is bemutatja új korongját a Muse

Zene

 

A Muse, azaz Matt Bellamy (ének, gitár, billentyűs hangszerek, programok), Chris Woltenholme (basszusgitár, vokál) és Dominic Howard (dob, ütőhangszerek, szintetizátor, programok) ugyan már 15 éve létezik, ám a legjobbak közé a 2009-ben elkészített The Resistance című anyaggal nyert bebocsátást: ezzel a lemezzel a csapat gyakorlatilag átírta a brit pop-rockról alkotott képet.
    

Az indulást a turistacélpontként ismert délnyugat-angliai Devon megye, pontosabban Teignmouth városa jelentette, a trió első korongja egy néhány számos EP volt, az 1997-ben kiadott Muse; az első teljes stúdióalbum, a két évvel később megjelent Showbiz mérsékelt sikert aratott. A nagy-britanniai áttörést a 2001-es Origin of Symmetry jelentette, rajta a Hyper Music című slágerrel; ezzel az anyaggal a 2002-es Sziget fesztiválra is eljutottak, de felejthető koncertet adtak. 2003-ban az Absolution című lemezzel sikerült az amerikai piacot meghódítaniuk, a 2006-os Black Holes and Revelations pedig a megjelenést követő egy héten belül már vezette a brit albumlistát.
    
A világsztár státuszba azonban a 2009 őszén kijött The Resistance emelte a Muse-t. Az album rendkívüli eladásokat produkált: a megjelenését követő tíz napon belül tizenhat országban lett listavezető. Bellamy azt mondta, a lemez történetét George Orwell 1984 című könyve inspirálta. Az album tele van remekebbnél remekebb kompozíciókkal, mint az Uprising, a Guiding Light, a United States of Eurasia, az Undisclosed Desires vagy a Resistance. A Muse kísérletező kedvét mutatja, hogy két klasszikus francia zeneszerző művéből, Frédéric Chopin Asz-dúr noktürnjéből, valamint Camille Saint-Saëns Sámson és Delila című operájából is hallható részlet.
    
Az együttes titka elsősorban a szokatlan énektémákban, az érzelmes és szenvedélyes előadásmódban, Matt Bellamy egészen különleges hangjában, az újszerű hangzásban rejlik. A Muse elegye a progresszív rocknak, a glamnek, az elektronikának és az kísérleti zenének; utóbbi miatt a Radioheadhez is szokták hasonlítani; Matt Bellamyt némelyek Thom Yorke-epigonnak tartják, holott a frontember teljesen egyéni karakter, a zene pedig olykor a Queen legjobb formáját idézi.
    
Új anyaguk idén őszre várható, a tervezett cím: The 2nd Law. Népszerűségükre jellemző, hogy a Twilight tévésorozat befejező filmjének betétdalát is ők írták Neutron Star Collision (Love Is Forever) címmel. Szakmai elismertségüket jelzi, hogy fellépett velük már The Edge a U2-ból, Eminem, Dave Grohl a Foo Fightersből vagy Brian May a már említett Queenből.