A fonalat ott kell felvennünk, hogy a '80-ban alakult Solaris '85-re belátta, hazánkban csak viszonylag szűk kört érdekel a space és a prog rock. A marsbéli krónikások ekkor szövetkeztek Vincze Lilla énekesnővel, akivel aztán zenekarrá alakulva összehozták a Napoleon Boulevard nevű formációt. Lett is nagy felháborodás. Ezzel a névvel nem lehet fellépni, ki érti ezt, ki tudja megjegyezni, ilyesmi. A legnagyobb pengeváltás pedig abból kerekedett, hogy a zenekar nem átallott egy Ugye, eljönnek ma a repülők....című számmal színpadra lépni, ami akkoriban nem kevés áthallásra adott okot. 1986-ban járunk. Az illetékes elvtársak meggyőzése után aztán mégiscsak kijött a debüt, amit akkoriban kissé bénán, és esetlenül a sanzon-metál félrevezető jelzővel illettek. Lillában tényleg volt valami franciás elegancia és extrémség, ugyanakkor a Napoleon Boulevard egy ízig-vérig új hullámos zenekar volt, olyan nyugati tesókkal, mint a Talk Talk, vagy épp a Duran Duran. Fennállásuk pár éve alatt eladtak vagy 1 millió lemezt, mely azt jelenti, hogy szinte minden háztartásra jutott egy Napoleon korong. Elképzelhetetlen ugye? A zenekar most úgy gondolta, itt az idő, hogy újra megmutassák magukat. A koncerten a nyolcvanas évek olyan ikonikus számai hangzanak majd el, mint a Szállj velem, a Bicikli ég és föld Között, az Álmodtam csillagot, vagy épp a Júlia nem akar a földön járni.
Napoleon Boulevard a SYMA-ban
Budapest, Syma Csarnok, 2010. január 30. szombat, 20 óra
