A jénai születésű Ulrich Gumpert az egykori NDK egyik legkitűnőbb dzsessz-zongoristája és orgonistája. A hatvanas évek vége óta folyamatos megújítója a német dzsessznek, előbb kvartettjével, majd a hetvenes évek elejétől a SOK nevű fúziós formációval. Az évtizedek során a német dzsessz igazi kulcsfigurájává vált, rengeteg együttest alakítva. A nyolcvanas években érdeklődése a szólóprojektek felé fordult, a jó öreg Hammondtól egy időre visszatért a zongorához, a fúziós dzsessztől a kortárs zenei kísérletekig. Egyik legnagyobb szabású vállalkozása Erik Satie zongoraműveinek előadása. Gumpert a mai napig feltűnően aktív, 2005-ben elnyerte a Deutsche Jazz Preis-t, és kísérletei mellett számtalan filmzenét szerzett, többek között az itthon is népszerű Tetthely sorozathoz.
A legendás Doppelmoppel az egykori NDK jószerével egyetlen free jazz-formációja tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A zenekaralapító harsonás, Konrad Bauer számtalan zenekarban bizonyította tehetségét, és az improvizatív zene oly nagyságaival dolgozott együtt, mint Derek Bailey, Anthony Braxton, Louis Moholo vagy a fesztiválon is fellépő Ulrich Gumpert és Peter Brötzmann. A kvartett szokatlan felállása (két harsona, egy elektromos és egy akusztikus gitár), a negyed százada együtt játszó zenészek elképesztő virtuozitása és játékossága, a bátorság, amivel hangszerüket kezelik, nem mindennapi eseményt ígérnek.
A Tóth Viktor Tercett, ez a "négytagú trió" a kortárs magyar dzsessz egyik legizgalmasabb formációja: a nem énekelt élő beszéd, a "spoken word" jellegzetes hangzását ötvözi szolid beboppal. Williams Tóth Viktor angolra fordított szövegeit adja elő, és a koncert hangulata leginkább Erik Truffaz lemezeit juttatja eszünkbe.
