Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala, ismertebb nevén a NASA február 4-én ünnepelte ötvenedik születésnapját. A különleges alkalomból - no meg azért, mert a távoli műholdakkal kommunikáló Mélyűr hálózatot (Deep Space Network) negyvenöt éve hozták létre -, ünnepséget rendezett az űr felett őrködő szervezet, melynek fénypontjaként "kilőtték" a Beatles 1966-ban írt Across The Universe című számát. A keringési pályára állított nóta pont negyven éve jelent meg, így nincs is szebb ajándék a még életben lévő tagoknak annál, mint hogy elképzelhetik az elképzelhetetlent: szerzeményük másodpercenként száznyolcvanhatezer mérföldes sebességgel szeli az űrt és négyszázharmincegy évig tart majd, míg eléri célját, a Sarkcsillagot, azaz a Polarist.
Az ötlet egyébként egy Los Angeles-i Beatles-történésztől, zenei szakírótól, műsorvezetőtől, bizonyos Martin Lewistól származik, aki megszerezte Paul McCartney, Yoko Ono és két kiadó engedélyét a vállalkozáshoz. McCartney azt kérte a NASA-tól, hogy tolmácsolják szeretetét az idegeneknek, John Lennon volt felesége pedig már egy új korszak kezdetéről beszél, "amelyben majd a világegyetem milliónyi bolygójával fogunk kommunikálni". Az egyik érintett kiadó, az Apple mindehhez frappánsan csak annyit tudott hozzátenni, hogy kiválónak tartja az ötletet, mert "mindig új piacokat keres".
2003-ban egyébként egy másik brit csapat, a Blur is kijutott az űrbe, de célját nem érte el: a Beagle 2 marsjáró a brit együttes matematikai szekvencián alapuló, Song 2 című kompozícióját sugározta volna vissza üzenetként a megérkezéskor, a szonda azonban becsapódott a vörös bolygóba.
