| A Vajdaság-szerte relatíve ismert s Baranyában is fel-feltűnő zenekar önálló albummal még nem jelentkezett, demofelvételei azonban rendre bejárják az igényes szövegvilágára is tekintettel lévő zenekedvelők körét. A zenekar elsősorban a hetvenes-nyolcvanas években kibontakozó progresszív zenei irányzatok hagyományaira támaszkodik. A terasz.hu-ról, tehát elsősorban írásbeli közegről lévén szó zenei világának bemutatása helyett célszerűbb a zeneszámok szövegeire összpontosítani, s felhívni a figyelmet a szövegekben tapasztalható jelentéstani mozgásokra. |
 |
| Beke Róbert kalapban |
| A dalszövegek felszíni rétegét rövid, nemritkán komikus hatást keltő történetek verses elbeszélései alkotják. Szereplői közé tartozik többek között Dodó, a pizzériától a fogyasztóig néhány perc leforgása alatt kartondobozban eljutó perszonifikált olajbogyó, és Márta, egygyermekes családanya, aki felismerve a kiegyensúlyozott-boldog párkapcsolatot szükségszerűen szétziláló hazugsághálózatot, fecskék mellé ül ki a póznára. Már ebből a rövidke áttekintésből is kitetszik Vitéz Lőrincz kritikai attitűdje, mely a profán világ árnyoldalán túl az abszolutizált, tekintélyt parancsoló természettudományos-technikai diszkurzust is bírálat tárgyává teszi: "elektronikus inkvizítor / üldöz engem, valljam azt, hogy / meg sem történt, személyem meg sem történt (...) elektronikus inkvizítor / elcsíp engem, tanuljam, hogy / ami nem mérhető, látomás, nem valóság. / Dehát én legénykoromban hajós voltam, és / nagy nyílt vizeken amit tanultam, az / nagyobb tudás minden más tudománynál." Vajon miféle igazságra hivatkozik a szöveg, ha a világ tudományos igényű leírása másodlagosnak, származtatottnak bizonyul? Miféle tudásról, empíriáról tesz/tenne tanúbizonyságot? A kérdésnek a nosztalgia irányából történő megválaszolása szükségszerűen kudarcot vall. Nem a múlt értékeinek helyreállítása, jelenkori aktualizációja merül fel lehetőségként, hanem a jövő ígérete. Sajátos messianizmus ez, melyet egy megszólaló technikai berendezés fejt ki: "alvó kalózok kincsei közt kicsiny / táskarádió / megköszörüli torkát / derűs vasárnap / szól / kint minden terv szerint zajlik". Az örömhírt nem egy személy jelenti be, bejelentődése a technika által történik, függetlenül a szubjektum tevékenységétől. Hovatovább a szubjektumot a rádió megszólalása, az örömhírnek mint feladó nélküli üzenetnek a közzététele hozza játékba: "A rádió ébreszt / a hír: kint minden terv szerint zajlik / utcára nézel de / utca nincs / ez az ami történik / szomszédka kacsint égi délibáb / csillagvilágban áll körülötted / sok ház / ameddig ellátsz". A szóban forgó tervnek mint pozitív tendenciának az értelmezését támasztják alá a későbbi szövegrészek is: "Egyre messzebb kerülnek / a terhet szállító kocsik", majd még határozottabban: "ismerősök ősök gyűlnek össze / mesélik ki hogy s mint / először érzik babszem-életükben / miről szól az ének / hol a helyük a képben". Hinni abban, hogy megfejthető egy üzenet/egy ének, s ily módon lelni rá arra az ösvényre, mely kivezet a szignifikáció végtelennek hitt folyamatából: mi ez, ha nem a legtisztább esszencializmus? A lényeg iránti feltétlen bizalom okozza az eljövendő struktúra stabilitásának látszatát ("először érzik babszem-életükben ... hol a helyük a képben"). |
 |
| Balázs Antal keze megállt a levegőben |
|
A dalszövegek szóban forgó érvelési módjával, messianizmusával szemben azonban egy, az értelmezői tevékenységre fokozottabban igényt tartó réteg fejti ki hatását. A szenvedésekre enyhülést hozó eljövendő, individuális boldogságnak, kiteljesedésnek az ígéretét foglalja össze az alábbi szövegrészlet: "Egy helyre szállnak a kertes házak / a lányok kiderül mégis virágok / te sem vagy olyan rossz mint ahogy / azt rád fogják". A lényeg megsejtése, felismerése csakis a jövőben történhet meg. Erre utal a figuratív jelentéssel bíró Végül egy helyre szállnak a kertes házak cím is. Elég azonban néhány röpke pillantást vetni a Fekete lyuk cím dal szövegére, s a mind ez ideig érvényességgel bíró derűlátás nyomban szertefoszlik. "Nem veheted meg egy mosollyal / se csókkal se öleléssel / se késsel se félsszel se vérrel / sőt még barátsággal sem // Nem veheted meg nagy zsák pénzzel / se ésszel se erővel / elnyel mindent elfogad / mégse lesz a tiéd / téged néz / csak néz néz néz (...) a szerkezet rácsain át / bámul szüntelen fekete lyuk". A szöveg tanulsága szerint a szerkezet a maga teljességében sohasem épülhet ki. Mindig tartalmazza önmagát és önmagán túl a fekete lyukként megjelenő hiányt is. A struktúrát mindig ki kell egészíteni, de a kiegészítés folyamata sohasem zárulhat le. Ennek értelmében a lényeg eredendően időtermészetű, ergo egy üzenetet avagy egy éneket sohasem lehet megfejteni, sohasem lehet rávilágítani a lényegére. |
 |
| Pőcz István eltekint |
|
Megalapozott-e a lényeg iránti határtalan bizalom, a hit, miszerint végül is egy, a permanens derű állapotával jellemezhető helyre szállnak a kertes házak? Egyáltalán komolyan lehet venni egy ehhez hasonló feltételezést, ha maguk az elemzés tárgyát alkotó szövegek egymásnak ellentmondó véleményeknek adnak hangot? Az önkéntelenül is megfogalmazódó kétséget tematizálja Az igazság 2 arca című dal szövege. A történet központi figurája a sima, szőke hajú, kékes bőrű, nyolc esztendős Isabelle, aki tündérekkel játszva a padláson egy gyűrűt talál. Ügyet sem vetve a tündérek figyelmeztetésére, ujjára húzza a gyűrűt, s feltárul előtte az igazság egy másik arca. A történet végén Isabelle-t széttépi egy medve, mivel a lány nemcsak arra lesz figyelmes, hogy az állat ráront, hanem arra is, hogy a medvében egy lepke lelke lakozik. A lényeg meglátásának válik áldozatává. A lényeg hiányában vagy inkább sokféleségében a szövegek puzzle-t alkotnak, s felszólítják a befogadót, hogy miközben: széthull minden |
 |
 |
|
| Mitrovic Mirko | Foki Zoltán | |
