Az utcán, Légy jó kicsit hozzám, A szó veszélyes fegyver, Eltávozott nap és megannyi dal a hatvanas évekből, a hetvenes évek elejéről, melyek nemcsak a kor, de egy egész akkor és ott felnőtt generáció életérzését, gondolkodását határozták meg, és határozzák meg azóta is. Az Illés volt a Zeitgeist.
Ha normális országban élnénk, tehát ha lenne olyasmink, hogy popkultúra, akkor az Illésnek nyilván a Legendák Csarnokának bejáratában állna a szobra. Mert oda valók. Ők voltak a bejárat mindahhoz, amit ma úgy hívunk: magyar popzene. Aztán kettétörték a karriert. Nem ők. Mások. A hetvenes éveket Szörényi a Fonográffal dokumentálta. Okés volt az is, de távolról sem az Illés. Langyos tóban lubickoltak. Szörényi önállósodott. Jöttek sorra a szólólemezek. A '74-es Utazás, mely eredetileg pszichedelikus (értsd beszívott és betiltott) borítóval jelent volna meg, de nem jelenhetett csak egy kis képkorrekció után, vagy épp a '80-as Hazatérés. Aztán '83-ban királlyá koronázta Istvánt, az első magyar szentet. Számos színházi produkció, és jó pár búcsúkoncert után Szörényi most úgy gondolta, eljött az ideje egy szólóestnek. A müpás koncerten jórészt a saját név alatt kijött lemezekről szemezget majd, persze lesznek Illés-számok is, és persze Bródy is színpadra lép.
Szörényi Levente ?64 a Müpában
Budapest, Művészetek Palotája, 2009. december 5. szombat 20.00
