M A G Y A R T Á N C H Á Z - A TÜKRÖS EGYÜTTESSEL

A szervezők így vallanak a rendezvényről:
"Arra törekszünk, hogy alkalmanként táncosokat és természetesen lehetőség szerint zenészeket is hívjunk, illetve vendégül lássunk a Kárpát-medence egész területéről. Úgy szeretnénk megszervezni a későbbiekben vendégeink ittlétét, (többnyire nagyon messziről utaztatjuk őket, sokuk még nem járt Magyarországon) hogy lehetőleg más városokba, más helyszínekre is el tudjuk vinni valamennyiüket. Jelenleg a Jászság Néptánc Együttes partnerünk ebben az ügyben, és reméljük, hogy a következő évadban (szeptembertől) mások is részt vállalnak."

A magyar népzenét játszó Tükrös zenekar 1986-ban alakult Budapesten. Fő célkitűzésük a hangszeres magyar népzene minél hitelesebb tolmácsolása, stílusos előadása. A zenekar számos alkalommal volt hallható különböző rádió és TV-csatornákon. Több hazai gyűjteményes népzenei lemezen szerepeltek már, első önálló albumukat a Fonó Records adta ki 1996-ban (Tükrös együttes: Magyar népzene). Az ezredfordulóra a zenekar saját kiadású lemezt jelentetett meg "Szatmári népzene az 1900-as évekből" címmel, mely elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia Arany oklevelét. 2001-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet is nekik ítélték. A zenekarnak immár 5 éve állandó klubja működik a Fonó Budai Zeneházban (1116 Budapest, Sztregova utca 3).

Az együttes tagjai közül többen tanítanak is. Tudásukat egyfelől tanfolyamokon osztják meg a fiatalabb nemzedékkel, másfelől saját szervezésű nyári népzenei táboraikban. A zenekar tudományos népzenekutatással is foglalkozik: ketten a századvég legnagyobb szabású hangszeres népzenei gyűjtésének, az "Utolsó Óra" programnak állandó munkatársai.
A Tükrös zenekar a magyar nyelvterület számos vidékének zenéjével foglalkozik, de a sokszínű népzenén belül előszeretettel játszanak szatmári (Északkelet-Magyarország) és különböző mezőségi (Erdély) zenéket hagyományos vonószenekari felállásban (hegedű-brácsa-bőgő), cimbalommal kiegészítve.
A zenekar állandó repertoárjába tartoznak a Kelet-felvidéki (gömöri, abaúji), a dunántúli és más erdélyi (Kalotaszeg, Marosmente, Küküllő-vidéke) zenék is. Zenei stílusukra elsősorban a rendszeres gyűjtőutakon megismert idős falusi zenészek és a róluk készült korábbi felvételek hatottak.