Világhírű kelta énekesek először Magyarországon

Zene

A magyarországi hosszú hétvégére Briant elkíséri énekes felesége Fiona MacKenzie és nemrég született gyermekük, a kis Orla is. Az eseményen várhatóan fellép Kéri György első magyar skótdudás és Rab Dániel, Magyarország legfiatalabb skótdudása is. Az ingyenes zenei előadás különlegességét csak fokozza, hogy vendégszereplőként elfogadta meghívásunkat Gerendás Péter énekes-zeneszerző is. Az est folyamán a Parnasszus irodalmi műhely közreműködésével fiatal költők és műveik is szerephez jutnak majd. A koncert előtt, alatt és után kötetlen beszélgetést tervezünk skóciai és magyar vendégeinkkel; a hangulatot étkekkel és italokkal kívánjuk könnyíteni.
Az eseményen mindenki szívesen látott vendég.

Brian Ó hEadhra és Fiona MacKenzie
2006. június 16.-án, pénteken (18:00-tól) lép fel
a Műcsarnok előadótermében (Hősök tere, Budapest)

Vendégszereplők:

Gerendás Péter, eMeRton-díjas zeneszerző-énekes
Kéri György, első magyar skótdudás
Rab Dániel, Magyarország legfiatalabb skótdudása
Turczi István költő-műfordító és a Parnasszus irodalmi műhely fiatal költői

További információ az Albannach ügyeleti telefonszámán: 0630-7468522
ALBANNACH SKÓT KULTURÁLIS EGYESÜLET

Kelta gyökerek ? interjú Brian Ó hEadhrával

Írországban született, Kanadában nőtt fel, manapság pedig a skótok és írek ősi kelta nyelveinek egyik legelszántabb védelmezője. Brian Ó hEadhra nemcsak kiváló zeneszerző, de egyedülálló hangjával a világ legjobb énekesi között tartják számon. Brian (akinek neve ?angolul? Brian O?Hara) nemcsak ismeri, szereti is a magyar zenevilágot. Nemrég interjút adott a skocia.hu weblapnak.

- Az írországi Dublinban születtél, mégis az egyik legelismertebb ?skót? zenész lettél és a felföld fővárosában, Invernessben telepedtél le. Mi volt az oka annak, hogy Skóciába költöztél?

- Való igaz, hogy 1971-ben Dublinban láttam meg a napvilágot, de már két éves koromban a kanadai Newfoundlandbe költöztünk. Édesapám néprajzot tanult az ottani egyetemen, ezért kellett átköltöznünk a tengerentúlra. Öt év után azonban visszatértünk Dublinba, de a kanadai akcentusomat a barátaim szerint azóta sem vesztettem el. 1997 elején tettem át végül a székhelyemet Skóciába, az Anam zenekar két másik tagjával együtt. Ennek egyfelől az volt az oka, hogy a zenekar egyik tagja amúgy is skót volt, de több koncertlehetőség is adódott Nagy-Britanniában, mint Írországban.

- Látsz, tapasztalsz valami igazán markáns különbséget skótok és írek között?

- Huh, ez egy jó kérdés. Számos különbség van, de még annál is több hasonlóság, főleg a felföldi skótok esetében. Igazán otthon vagyok itt és egyáltalán nem érzem magam idegennek. Azt hiszem a skótok és írek túlnyomórészt ugyanazok az emberek.

- Ki az igazi Brian Ó hEadhra: az énekes, a dalszerző, a zenetanár, a producer vagy az a fiatalember, aki minél szélesebb körben igyekszik megismertetni a világgal az ír, a skót ? a kelta kultúrát?

- Szenvedélyesen szeretek mindent, amivel foglalkozom és élvezem, hogy a munkám egyszerre a hobbim is lehet. Úgy tartom csak egyszer élünk és ezért érdemes megragadni minden lehetőséget, amelyet az élet eléd sodor. Szerencsésnek érzem magam, hogy van egy szerető feleségem és egy gyermekem, mellettük pedig olyan munkáim, amiben szintén örömömet lelem.

- Miként alakult meg az Anam zenekar és hogyan alakult az együttes karrierje az utóbbi években?

- Iskolai bandaként alakultunk meg még az 1990-es évek elején. Négy lelkes fiatal, akik a hagyományos zenét keverték az újabb kelta irányzatokkal. Öt albumot készítettünk és végigturnéztuk szinte az egész világot. A csapat összetétele gyakran változott, most ismét ?négyesfogat?. Mivel az utóbbi időben nagyon sokat dolgoztunk, egyszerűen elfáradtunk s így idén például még csak három koncertet adunk. Ettől függetlenül büszke vagyok arra, hogy koncertet adhattunk korábban Japánban, Ausztráliában, Új-Zélandon, az Egyesült Államokban, Kanadában, Finnországban, Norvégiában, Taiwanon, Olaszországban, Franciaországban és Németországban is.

- A zene és az Anam mellett nagy szívügyed az úgynevezett Blas fesztivál is.

- Igen, a Blas egyik alapja, hogy minél több embernek mutassuk be a felföldi kultúrát és tradicionális zenét, egyben reklámot csináljunk a gaelic értékeknek is. Mivel a 2007-es évet a Felföldi Kultúra Skót Évének kiáltották ki, így arra készülünk, hogy a Blas legyen abban az évben a legnagyobb kulturális rendezvény az országban. Szeretnénk ? például a Nova Scotia-beli Celtic Colours Festival mellett ? önálló arculatot adni a Blas-nek, amelyre kiváló alapot ad a gazdag felföldi kultúra.

- Hogyan vélekedsz a magyar kulturális értékekről? Hogyan ismerted meg például Sebestyén Márta művészetét?

- Egy alkalommal udvaroltam egy magyar lánynak, aki adott nekem egy kazettát a Muzsikás együttes dalaival. Ekkor szerettem bele a magyarok zenei világába. Számos Sebestyén Márta CD-m van, de szeretnék még többet megtudni a magyar zenéről és örömmel ellátogatnék egyszer Magyarországra is, hogy magyar zenészekkel és énekesekkel játsszam egyszer együtt.