Tapasztalatait megerősítette Besnyő László, a Magyar Koncertszervezők Szövetségének elnöke is: a szövetség tagjai erős nézőszám-csökkenésről számoltak be. A ráfizetés, vagy a minimális haszon a kis és a nagy koncertekre, a könnyűzene mellett a jazz- és más műfajokra is jellemző, különösen a fesztiválidőszakban: a fesztiválok ugyanis felszippantják a közönséget.
Az őszi kínálatot böngészve (Ozzy, Lady Gaga, Jerry Lee Lewis, Sting, Katy Perry) nem látszik, hogy baj van, egymást érik a nagy nevek fellépései ? ezeket azonban még tavaly, esetleg az idei év legelején kötötték le, amikor még nem mutatkoztak ilyen súlyosan a válságjelek. Ennél viszont jóval hosszabb az utóbbi egy-két évben elmaradt koncertek listája: Kaiser Cheefs, Mother Africa, Harlem Gospel Choir, Dave Koz, Steve Winwood, Paul DiAnno, Therapy, Korn, Alice in Chains, The Hives, Smashing Pumpkins, Down, Saragossa Band, Scooter, One Fesztivál, Alterego Fesztivál, Kéméndi fesztivál, Balaton Music Wave, Kotta Fesztivál, Part Fesztivál és az egyik legújabb, a God?s Kitchen nevű elektronikus zenei parti.
A koncertszervezők helyzetét nemcsak az érdeklődés megcsappanása nehezíti meg. Sokat bukhatnak azon, hogy akár 20-30 forinttal is drágulhat az euró a szerződéskötés és a kifizetés között. Nem kedvez a jegyáraknak (és így a jegyvásárlási kedv alakulásának) az sem, hogy a belépőjegyeket itthon 25 százalékos ÁFA terheli, míg a szomszédos országokban 5-10 százalék. Így már elértük, sőt, néha meg is haladjuk a nyugat-európai jegyárakat. A szervezőknél viszont jóval kevesebb bevétel marad, hiszen a jegyár körülbelül 40 százalékát elviszik a különböző adók, díjak.
Nem könnyíti meg a helyzetüket az sem, hogy a válság miatt a jegyvásárlási szokások is megváltoztak. - Korábban, ahogy közeledett a koncert, egyre több jegyet adtunk el. Mostanában többször megesik, hogy egyre kevesebbet, és az utolsó napon szinte már egyet sem! Az emberek sokkal inkább előre terveznek, leszoktak arról, hogy spontán úgy döntsenek, ma vagy holnap koncertre mennek ? mondja Brády Márton. Besnyő László szerint viszont a szövetség több tagja arra panaszkodik, hogy sokan csak az utolsó pillanatban vesznek jegyet (valószínűleg a kisebb koncertekre). A csökkenést érzékelik a Live Nation Hungarynál is, de tapasztalataik szerint a válság itthon elsősorban a középáras jegyek fogyásának lassulásában érhető tetten. Koncertjeikre jelenleg a legdrágább és a legolcsóbb belépők gyorsan elfogynak, a középkategória pedig csak ?csordogál? (érthető: aki nem engedheti meg magának a nemzetközi sztárok koncertjegyeit, annak már a legolcsóbb is drága, aki viszont ma is ki tudja fizetni a belépők árát, szeretne minél jobb helyen ülni vagy állni, így áldoz a drágább jegyre). Márkus Éva marketingigazgató szerint a nézőszám nagyban függ az előadótól ? megesik, hogy hetekkel, hónapokkal korábban elfogynak a jegyek, ez pár éve még kuriózumnak számított.
A művészek viselkedésére is hatással van a válság, hiszen sokan a cd-eladások csökkenése miatt kieső bevételeiket a koncertek gázsijával szeretnék pótolni. ? Volt olyan előadónk, akinek a koncertjére nagy nehezen adtunk el 6-7ezer jegyet, de egy fél év múlva újra bejelentkezett, hogy szeretne jönni. Korábban erre nem volt példa ? mondja Brády Márton. Márkus Éva is úgy tapasztalja, hogy sokkal magasabbak ma a gázsik, mint 5-6 éve voltak. ? Természetesen vannak realistább és kevésbé reális menedzsmentek és sztárok, de nem jellemző, hogy az igényeket lejjebb vitték volna. Nem is igazán lenne értelme, az emberek mindenhol a világon a legújabb, legnagyobb, leglátványosabb show-ra mennek el garantáltan. Ezeket csökkentett igényekkel nem lehetne kivitelezni ? mondja.
A koncertszervezők nem mertek vállalkozni arra, hogy megtippeljék, meddig tarthat ez a helyzet. Ugyanakkor volt, aki elmondta: úgy látja, ha elhúzódik a válság, vagy a művészek engednek az áraikból, hogy a koncertszervezők nagyobb eséllyel vészeljék át ezt az időszakot, vagy egyre több koncert, fesztivál fog elmaradni. Egyelőre inkább az utóbbi forgatókönyv látszik megvalósulni.
