A Zokogó Majmokat nem kell vigasztalni

Zene

2005 szeptemberében alakult át az addigi baráti kapcsolat Péntek Tamás és Vargha Bálint között "zenekarsággá", mivel Tamás unokatestvére, Szabó Dávid és Tamás volt osztálytársa, Péli Gábor beszállt hangszereivel. Egy hét után kellemes hangulatú koncert a fehérvári cisztereknél, egyelőre komolyabb hangszerelés nélkül.

2006 januárjában csatlakozott a csapathoz Rózsa Miklós trombitás és Nagy Zágon citerás. Ez idő tájt kezdett valami alakulgatni. Aztán hirtelen felindulásból elkövetett háromnapnyi stúdiózás, amivel lehetett volna talán várni, mivel az akkor rögzített számok azóta már át/leértékelődtek (nem mindegyik). Nyáron meghívás a veszprémi utcazenész fesztiválra, ott felejthetetlen tapasztalat és élménygyűjtés, immáron Gulyás Kristóffal a doboknál. Aztán Művészetek völgye, sárvári világzenei fesztivál, fehérvári helyi lokál, újabb doboscsere és valahol itt tart most a dolog.

A Zokogó Majmok zenéje nehezen behatárolható, egyszerre cinikus, pimasz, melankolikus, komolytalan, ám mégis dögnehéz. A citera ad neki némi népzenei jelleget, a trombita pedig a '30-as évek párizsi kávéházas hangulatát idézi. A szövegvilág kortárs és posztmodern.

2008. február 27., 21:30 Trafó Bár Tangó - Zokogó Majmok