Könyvtárban a mai gyerekek

A könyvtáros ugyan előadásának címében szembeállította a klasszikus és a kortárs gyermekirodalmat, azonban bemutatójának elején leszögezte, hogy a kicsiknek egyaránt szükséges megmutatni a kánonba már bekerült műveket és saját koruk irodalmát is, hiszen nem lehet tudni, hogy mi az, ami megfogja őket, hogy mely művek lesznek azok, amelyek hatására olvasó felnőtt válik majd belőlük.

A népmese nagyon jó alapot ad, a történetek arról szólnak, hogy a világban minden rendbe hozható. Ez egyértelműen pozitívan hathat a gyerekek életszeméletére. Ugyanakkor fontos látni azt is, hogy a népmesei motívumok elő-előkerülnek a klasszikus és kortárs művekben is.

Szabó T. Anna Fűszermadár című meséje jó példa erre, amelyben csak a százfűszerszósz elkészítésével lehet megmenteni Csillámvölgyet. A gyermekek számára különös öröm,, ha egy már ismert népmesei elemmel találkoznak a klasszikus és kortárs szövegekben is.

Míg korábban a könyvtárosok csak a Kovács Ágnes szerkesztette Icinke-picinke népmesei válogatást vehették elő a foglalkozások során, addig ma már egyre több ilyen kötet jelenik meg, virágzik a népmese. Boldizsár Ildikó meseválogatásai például kiemelkedőek.

De egy könyvtárosnak nemcsak a népmeséket kell megismertetnie a gyerekekkel, a versek szintén fontosak. A klasszikus Weöres Sándor-, Zelk Zoltán- és Nemes Nagy Ágnes-művek mellett itt is szép számmal jelen vannak a kortárs alkotások, amelyek origója talán Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című kötete.

A kortárs és a klasszikus a versek terén is egymásba fonódik, vannak olyan gyerekek, akik egy klasszikustól indulva találnak rá a kortárs irodalomra, de olyan is akad, hogy Lackfi János és Vörös István Apám kakasa című kötetétől jutott el Petőfi Anyám tyúkjához.

A Sárkányos Gyermekkönyvtárban sok tematikus programot szerveznek a kicsiknek, amelyek szintén segítik őket abban, hogy megbarátkozzanak az olvasással, az irodalommal. Van például kalózos foglalkozás, ahol előkerül többek között Otfried Preussler Torzonborz, a rabló című kötete vagy Berg Judit Ruminije, de egy Harry Potteres délelőttön sem csak J.K.R. Rowling sorozatával foglalkoznak, hanem Békés Pál A kétbalkezes varázslója vagy Otfried Preußler A kis boszorkány című története is szerepel a repertoárban.

Vannak a könyvtárban ismeretátadó foglalkozások is, azonban itt sem csak az ismeretterjesztő kiadványokkal találkoznak a gyerekek, hiszen Magyarország tájegységeit kitűnően meg lehet ismerni Csapody Kinga Utazik a család című sorozatán keresztül, Jeney Zoltán Rév Fülöp-trilógiáját olvasva pedig a kicsik elé tárul a Balaton vidéke. Finy Petra A darvak tánca című mesegyűjteménye Magyarország hat földrajzi tájegységének és fontosabb vizeinek mesei motívumaiból építkezik, és ezeket olyan sajátosan lírai és meghökkentően újszerű készlettel gazdagítja, amelyek eredményeképpen egy izgalmas, titkokkal teli, felfedezésre csábító mesevilág bontakozik ki a könyv lapjain.

A környezetvédelemre való neveléshez tökéletes Gévai Csilla Amíg? sorozata, az olvasásra szoktatást segíti Timo Parvela: Pate szupertitkos blogja vagy Dániel András Smorc Angélája.

Dienes szerint fel kell ismerni azt is, hogy a mai gyerekek korábban olvasnak bizonyos köteteket, mint régebben, így a disztópiákat is egyre hamarabb felfedezik maguknak. Louise Lowry Az emlékek őre ebben a témában ma már klasszikusnak mondható, de a gyerekek szívesen olvassák Az éhezők viadalát vagy Patrick Ness könyveit is. Ezekben a történetekben közös, hogy a zűrzavaros vagy túl tökéletes világot egy fiatalnak kell megmentenie.

Kiemelte még, hogy szeret idővel kapcsolatos foglalkozásokat is tartani, amelyek alapja Michael Ende Momója, ebből kiindulva pedig el szoktak jutni Mitch Albom Az Idő Ura című, Andri Snaer Magnason Időláda című kötetekig vagy az Időfutár sorozatig.