Koszovói családi album

Alban Muja új videóinstallációja a koszovói háború (1998–1999) személyes és kollektív emlékezetét vizsgálja, azt kutatva, hogy milyen szerepe van a képeknek és a médiának a narratívák, az identitás és a történelem alakításában, különösen vészterhes időkben.

Muja munkásságának a középpontjában – melyben egyszerre használja a videóinstalláció, a rövid- és dokumentumfilm, a rajz, a festmény, a fotó és a performansz médiumát – szülőföldje, Koszovó és a Balkán térség társadalmi, politikai és gazdasági átalakulása áll. Művészetében a tágabb régió történelmét és társadalmi-politikai kérdéseit kutatja saját koszovói helyzetének tükrében.

Tavaly ünnepelte Koszovó a területén zajló fegyveres konfliktus befejeződésének huszadik évfordulóját. Ez volt az utolsó, huszadik századi háború Európában, a kontinens legifjabb országában. A projekt kiindulópontját a koszovói háború alatt készült gyermekmenekültek fotói képezik, olyan újságokban és híroldalakon világszerte megjelent képek, amelyek a háború szinonimájává váltak, a káosz, a trauma és a fájdalom hordozói lettek a világ szemében a globális médiának köszönhetően. A fegyveres konfliktus befejezése után húsz évvel Muja nyomon követi az akkori fotókon szereplő, mára már felnőtt gyerekeket, azt kutatva, hogyan váltak ezek a képek a személyes emlékezet hordozóivá, és hogy akaratukon kívül miként járultak hozzá egy szélesebb politikai és médiatörténet megalkotásához az ábrázolt alanyok.

Most, hogy két évtized elteltével a világ újabb és egyre inkább kiszélesedő konfliktusokkal és egy akut menekültválsággal néz szembe, Muja Családi album projektje tágabb kontextusban, kritikai éllel kérdez rá esztétika és politika, illetve az elbeszélés alanya és az elbeszélő viszonyára.

A kiállítás március 15-ig látogatható.