A jó plakátokat észrevesszük, a legjobbakat pedig meg is jegyezzük - idézte a finn grafikusművészt Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki a kiállítás látogatóinak sem kívánt mást, csak azt, hogy nagyon sok emlékkel a szívükben távozzanak majd.
A november 10-ig megtekinthető tárlaton a Szigligeti Alkotóházban tartott workshop résztvevőinek két-két, a találkozó idején készített plakátja látható.
"Amiket ma itt látunk, azok lassan a kiállítóterek falai közé szorulnak, holott a műfaj azért született, hogy az utcán találkozzunk vele, és így az egyik legdemokratikusabb műfaj a plakát, amelyért nem kell elmenni galériába, múzeumba" - fogalmazott Hegyeshalmi László képzőművész, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója, az esemény házigazdája. Elmondta: a finn világ és a finn művészet nem idegen Veszprémtől, hiszen egyik legrégebbi testvérvárosa Rovaniemi, amellyel a távolság ellenére igen élő a kapcsolat, legutóbb például két éve rendeztek finn kötődésű kiállítást.
Felhívta a figyelmet a műfaj történelmére is, hiszen a 15. század óta őrzünk plakátokat, a polgári fejlődéssel és a sokszorosítás technikájával pedig a 19. században robbant be a köztudatba. "Ma már mindenki tudja, hogy a design nem a csomaglást jelenti, hanem filozófia, szemlélet" - fogalmazott Hegyeshalmi László. A magyar plakát 133 éves az idén - mondta el az igazgató, aki megindokolta a helyszínválasztást is. Ugyanis az egyik legkiválóbb tervező, Szilvásy Nándor festőművész, tervezőgrafikus teljes életművét is a múzeum őrzi, 2017-ben születésének 90. évfordulója alkalmából rendeztek is kiállítást a gyűjtemény egy részét bemutatandó.
Nem ez az egyetlen kapcsolat a plakátok és a Művészetek Háza Veszprém között, hiszen 2016-ban szintén ők rendezték meg Molnár Kálmán Munkácsy Mihály-díjas magyar tervezőgrafikus, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető tanárának utolsó kiállítását, akit maga Kari Piippo is személyesen ismert.