A Pannonhalmi Főapátság az elmúlt években egy-egy tematikus vezérfonalra fűzte fel spirituális és kulturális programkínálatát: 2021-ben az emlékezet témájának feldolgozására vállalkoznak. A pannonhalmi bencés szerzetesközösség a Néprajzi Múzeum tudósközösségét a tematikus évadra tervezett kortárs kiállítás szervezésének szándékával kereste meg. A kiindulópontot az apátság több száz éves gyűjteményei jelentették, amelyekbe meghívást kapott a múzeum kutatókból, muzeológusokból, művészeti kurátorokból álló kutatócsoportja, kortárs művészekkel kiegészülve. A közös projekt természetes módon illeszkedett a Néprajzi Múzeum által az utóbbi közel két évtizedben végzett MaDok elnevezésű, kortárs jelenségekre reflektáló tematikus programba, mely az intézmény egyik legfontosabb kompetenciafeladataként működik jelenleg is.
„A sikeres múzeum feladata, hogy összekapcsolja az élő kultúrát, a jelen gyakorlatát a kulturális örökséggel”
– mondja dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója. „Reményeim szerint egyre elfogadottabbá válik az a megítélés, hogy mivel a társadalom tudásának élő forrása, ezért a kortárs jelenségekre is nyitottan kell reagálnia” – teszi hozzá.
A Láthatatlan spektrumok című kiállítási projekt több, egymással összefüggő modulból áll, és szélesen értelmezett együttműködésen alapul a múzeumi kutatók, a művészek, a szerzetesközösség tagjai között.
A munka központi eleme a kortárs művészeti kiállítás,
amelyen a közös munkába bevont művészek és alkotók gyűjteményi tudásból és gyűjteményi tárgyakból kiinduló, a kutatás során létrehozott alkotásai láthatók.
„A tudományos és a művészi kutatás egymással összehangolható gyakorlatok: a módszerek, a tudások és az érzelmek mindkettőben szerepet játszanak, de kifejezési formáik eltérők. A tudós szövegekkel, a művész inkább képekkel foglalkozik. Azonban mindkettő számára fontos a kíváncsiság, a nyitottság és a felfedezés ereje” – meséli Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum tudományos titkára, a kiállítás kurátora.
A Láthatatlan spektrumok együttműködés és dialógus eredménye.
Terepe a Pannonhalmi Főapátság több száz éves gyűjteménye (múzeum, könyvtár, levéltár, iskola); gondolati tere pedig a bencés közösség tudása és emlékezete, amely az idő, a tér és a szerzetesi tapasztalat ma is változó világa.
Fotó: Szalontai Zoltán
