076_CHLINT_048257.jpg

Lázadás, ellenállás, forradalom

Forradalmi válogatás a kettős nemzeti ünnepünkre, az 1956-os forradalom kitörésének és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napjára a Cinegón.

A néma forradalom
Igaz történet egy keletnémet osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal „ellenforradal­márok” körmére nézzen.

A nőkért 
Svájc, 1971: Nora fiatal háztartásbeli feleség, visszahúzódó, csöndes jellem. Férjével és két gyermekével egy kis faluban élik békés, nyugodt életüket. Itt szinte semmi sem érezhető a társadalmi mozgalmakból és azok következményeiből, melyek néhány éve indultak a nagyvárosokban. Egy nap azonban minden megváltozik, és fenekestül felfordul a fiatal nő és vele együtt az egész közösség élete is: Nora beáll egy női mozgalomba, és nyilvánosan kampányolni kezd a nők szavazati jogáért.

Büszkeség és bányászélet 
1984 nyarán az Egyesült Királyságban az okkal Vasladynek gúnyolt Margaret Thatcher van hatalmon, a Bányászok Szakszervezete pedig sztrájkba fog. A londoni Büszkeség Menete néhány lelkes aktivistája úgy dönt, a bányászok ügye mellé áll, csakhogy van egy kis bökkenő: a konzervatív nézeteket valló szakszervezet bár minden segítségnek örül, de a szivárványzászlós csapattal nem tud mit kezdeni. Az aktivisták ettől azonban nem hátrálnak meg. Éppen ellenkezőleg: megkerülve a bürokráciát egyenesen a bányászokhoz fordulnak. Minibusszal útra kelnek egy walesi bányászfaluba, hogy adományaikat személyesen adják át. A két, egymáshoz látszólag semmiben sem hasonlító közösség találkozása meglepő fordulatokat hoz.

Egy újságíró meggyilkolása 
Egy fiatal, ambiciózus oknyomozó újságírót és menyasszonyát saját otthonukban agyonlőnek Szlovákiában. A merénylet nagy közfelháborodást vált ki. Az emberek az utcára vonulnak, amikor egy informátornak köszönhetően a szerkesztőségbe eljuttatott titkos aktából kiderül, hogy a gyilkosság megbízója feltehetően az ország egyik kétes hírű üzletembere volt. A szálak a legfelsőbb körhöz vezetnek: a felbujtó feltehetőleg közvetlen kapcsolatban áll az ország vezető pártjával. A nyomozás során olyan szövevényes háló bontakozik ki, ami korrupt bírák, oligarchák, végső soron pedig a kormánypárt, sőt, a miniszterelnök alól is kiránthatja a talajt.

Kedves elvtársak! 
Novocserkasszk, Szovjetunió, 1962. Ljudmila párttitkár és elkötelezett kommunista, aki a II. világháborúban is a sztálini eszmékért harcolt. A tökéletes kommunista államért küzd nap mint nap, és elutasít mindenféle szovjetellenes érzelmet. Egy nap sztrájk tör ki a helyi gyárban, és Ljudmila is szemtanúja lesz, ahogy a hatalom emberei a tömegbe lőnek. A vérfürdő után eszmél rá, hogy a lányának is nyoma veszett. A hatóságok megpróbálják eltussolni a mészárlást, és tömeges letartóztatásokba kezdenek. Az önmagával meghasonlott nő egyre kétségbeesettebben keresi a lányát a lezárt városban.

Szeretettel, a Ti Hildétek
A negyvenes évek Berlinjében játszódó film főszereplője, a visszahúzódó Hilde „A Vörös Zenekar” néven ismertté váló ellenálló csoportban találja meg a helyét. Beleszeret a csoport egyik tagjába, Hansba, egyre jobban kivirul, és az állandó életveszély ellenére egy nyáron át felhőtlenül boldog. Ősszel a Gestapo letartóztatja az ellenállás tagjait, köztük a gyermeket váró Hildével. A fiatal nő a börtönben váratlan erőt fedez fel magában: megszüli a fiát, és életben tartja imádott férje emlékét.

A +1 pedig egy premier film, a Gaucho Gaucho című alkotás, amely lenyűgöző képekkel mutatja be a városi ember számára már-már felfoghatatlan szabadságban élő argentin közösség mindennapjait.