A Szépíró-díjat 2001-ben alapította a Szépírók Társasága. A szakmai zsűrit ettől az évtől három esztendőn át Deres Kornélia, Németh Gábor és Péntek Orsolya alkotja.
Szépirodalom kategóriában Kemény István győzött. Wirth Imre a laudációban elmondta: István az írásaiban szinte mindenhol képes ajtót, ablakot nyitni a menekülésnek, ami nem azt jelenti, hogy ő is megmenekül. „A jelenléte mindannyiunk számára jelenthet egy fiatalemberrel való találkozást egy hídon, egy kompon, egy kapualjban, ahol sziszegve szidja egy lakó, mert nem gondolta volna róla. Az írásaiban rendíthetetlen ólomkatona a kanálisban, a hal gyomrában és a ropogó tűzben, szerelmével, a balerinával a szívében.”
Kemény István a Kultúra.hu-nak elmondta, nem lehet nem örülni, amikor egy ilyen díjat kap az ember. „Nem sírtam, mert nem illik sírni, de ha Wirth Imre csodálatos laudációját elolvasom, lehet, hogy elmorzsolok egy-két könnycseppet.”
A Szépíró Junior-díjat Fenyvesi Orsolya kapta, akit Csuha István méltatott. „Fenyvesi Orsolya saját hanggal lépett a pályára és sorolt be idővel a kortárs irodalom derékhadába. Az az ambíció, ami kisgyerek kora óta fűtötte, irodalmi törekvéseiben határozott alapot öltött és jellegzetes formát nyert. Ezeket az erőfeszítéseket az irodalmi közvélemény, bármit jelentsen ez ma, elfogadja és elismeri” – mondta. Hozzátette: Fenyvesi költészete úgy nem női költészet, hogy minden részében végtelenül feminin. És úgy racionális, érzelem nélküli dolog, hogy legapróbb részleteit is kitölti és kelteti a mindenen átható, legbensőségesebb érzelem.
Fenyvesi Orsolya visszaigazolásként, egyfajta felhatalmazásként gondol a díjra. „Amikor megérkeztem az irodalomba, nem volt egyértelmű számomra, hogy van-e itt helyem, hisz a kritikák és a reakciók szélsőségesek voltak. Miközben az irodalom gyerekkorom óta meghatározza az életemet. Mindig arra gondoltam, hogy felnőttként majd megtalálom köztük a helyemet. És most nagy öröm számomra, hogy a szakma fontos szereplői úgy gondolják, hogy megérdemlem a díjat, ami elsősorban biztat, és a folytatáshoz nagy lendületet ad.”
Az értekező próza kategóriát Bánki Éva nyerte. A laudációt Babiczky Tibor írta, aki szerint a Telihold Velencében című rendhagyó útinapló nem talmi látványosságokkal teli sugárút, hanem a klasszikus szellem ösvénye. A leírásai Szerb Antaléhoz mérhetőek, gondolat futamainak tisztasága pedig Borges esszéit juttathatja eszünkbe.
„Örülök, hogy ez a kicsit műfajba nehezen sorolható útleírás át tudott jönni Magyarországon. Érdekes, hogy pont a karantén évében mennyire izgalmas útleírások jelentek meg a magyar irodalomban. Amikor ugye mindenki otthon ült, akkor az utazás átértékelődött: irodalmivá, belső vagy időutazássá változott” – mondta lapunknak Bánki Éva.
A Kéri Piroska-díjat Karádi Éva, a Lettre folyóirat szerkesztője, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának és más nemzetközi irodalmi eseményeknek a szervezője kapta.
Wilhelm Droste laudációjában így fogalmazott: „Karádi Éva egészen rendkívüli tehetséggel támogatja és alakítja az irodalom és a kultúra életét. Sötét időkben is képes ablakot, ajtót nyitni. Kulturális tevékenysége egyszeri és csodálatos. Ha a természetvédelem a kulturális aktivistákra is kiterjedne, akkor őt elsőként kellene megóvni, de nincs szüksége védelemre, megvédi ő saját magát és minket is.”
Karádi Éva szép gesztusnak tartja, hogy nemcsak írókat és pályakezdőket, hanem az irodalom szervezőit is díjazzák. „Ez a díj egy olyan munkának a megkoronázása, amit majdnem egy évig csináltunk együtt Wilhelmmel, akinek a szavai nagyon jól esnek.”
| A Szépíró-díj korábbi díjazottjai: 2001 – a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya, Márton László, Oravecz Imre, Radnóti Sándor; 2002 – Kovács András Ferenc, Sípos Gyula, Spiró György; 2003 – Hamvai Kornél, Kálmán C. György, Nádasdy Ádám; 2004 – György Péter, Németh Gábor, Térey János; 2005 – Angyalosi Gergely, Grendel Lajos, Tóth Krisztina; 2006 – András Sándor, Beney Zsuzsa, Földényi F. László; 2007 – Györe Balázs, Tandori Dezső, Tábor Ádám; 2008 – Borbély Szilárd, Karátson Endre, Lator László; 2009 – Aczél Géza, Krasznahorkai László, Takács Ferenc; 2010 – Bán Zoltán András, Győri László, Vajda Miklós; 2011 – Garaczi László, Marno János, Veres András; 2012 – Bodor Ádám, Margócsy István, Villányi László; 2013 – Báthori Csaba, Oravecz Imre, Szálinger Balázs; 2018 – a díj előző évekbeli szünetelésére tekintettel a támogatók jóvoltából összesen hat szerző részesülhetett elismerésben: Csaplár Vilmos, Krusovszky Dénes, Molnár Krisztina Rita, Schein Gábor, Szilasi László és Tolnai Ottó; 2019 – Ferencz Mónika, Ungváry Rudolf, Szilágyi Zsófia és 2020 – Cserna-Szabó András, Hetényi Zsuzsa, Rácz Péter és Szendi Nóra. |
Fotók: Oláh Gergely
