William Shakespeare Cymbeline-jét sok bizonytalanság övezi. Feltehetőleg 1609 táján keletkezett, a Téli regével, a Periclesszel, A viharral nagyjából egy időben, és először 1609-ben vagy 1610-ben adták elő. Mindössze annyit tudunk minden kétséget kizáróan, hogy 1611. szeptember 8. előtt íródott. Ugyanis ekkor halt meg Simon Forman, aki először említette a művet.
Vannak kutatók, akik szerint Shakespeare nem is Londonban, hanem egyik stratfordi visszavonulása alatt írta a Cymbeline-t, amelyet először 1623-ban adtak ki. Ezt a ritkán játszott darabot, amelynek címszereplője egy korai brit-kelta király, tartották tragédiának (az Első Fólióban azok közé sorolták), regényes színműnek, de történelmi drámának is.
Shakespeare szerzőségét már korábban is vitatták. De abban nem volt megegyezés, hogy egy régebbi darabot dolgozott-e át vagy társszerzővel dolgozott a Cymbeline-en.
A történet váza Holinshead krónikájából származik. Erre épül a cselekmény, amelyhez Boccaccio Dekameronjából merített.
Michael Blanding oknyomozó újságíró talált rá a Harvard Egyetem Houghton Robert Fabyan Anglia és Franciaország párhuzamos történelmét a rómaiaktól VII. Henrik uralkodásáig tartó időszakát bemutató, Chronicle című munkájának 1533-as kiadására. Ennek lapszéli jegyzeteiből kiderül: Sir Thomas Northnak köze van a Cymbeline cselekményének vázához és egyéb részleteihez is – írja a The Guardian. Blanding hozzáteszi, a jegyzetek biztosan nem Shakespeare darabja alapján készültek, mivel North a darab általánosan elfogadott 1609–10-es ősbemutatója előtt mintegy hat évvel meghalt.
A lapszéli jegyzetet megvizsgálta egy független kutató, Dennis McCarthy is, aki plágiumkereső szoftver használatával kimutatta, hogy többek között a Hamlet is kapcsolatban áll North írásaival.
Ez inspirálta az újságírót North by Shakespeare című, tavaly kiadott könyvének megírására. Blanding azóta többtucatnyi olyan 16. századi könyvet nézett át, amely a North család tulajdonában volt, és közülük jó néhány tartalmaz kézírásos bejegyzést Sir Thomas Northtól.
June Schlueter, a Pennsylvania állambeli Lafayette College professzora úgy véli, North írta a darab vázlatát, ő gyűjtötte össze több helyről a történelmi adatokat. A professzor dokumentumokkal utalt arra is, hogy North kapcsolatban állt Robert Dudley-val, Leicester grófjával, aki egy, a Leicester’s Men színtársulatnak írt darabjáért fizetett neki.
Michael Dobson, a Stratford-upon-Avon-i Shakespeare Institute igazgatója önmagában jelentősnek tartja North jegyzeteit, de nem tartja azokat elég megalapozottnak ahhoz, hogy North egy Cymbeline-ről szóló drámához Fabyan művét használta volna alapként. Arra sem talál elég nyomós okot, hogy azt gondoljuk, Shakespeare-nek ismernie kellett volna ezeket a bejegyzéseket vagy éppen a teljességgel dokumentálatlan darabot, amelyet North a jegyzetek alapján írt.
Azt is hozzátette, hogy az Első Fólió helyesírása mint bizonyíték szintén nem perdöntő jellegű. Hiszen az azoknak az írásmódját tükrözi, akik a színházi előadásokban elhangzó szövegeket lejegyezték, nem Shakespeare-ét. Dobson azzal zárta le érvelését, hogy a Cymbeline fő cselekményszála inkább a Dekameron második napjának kilencedik novelláját (amely itt, Révay József fordításában olvasható) követi, mint akár Fabyan, akár más történetírók munkáit.
Bár Richard Dutton, az Ohiói Állami Egyetem irodalomtörténésze figyelemre méltónak találta Sir Thomas North jegyzeteit, amelyek a Cymbeline tárgyára vonatkoznak, és egyáltalán nem zárja ki, hogy Shakespeare ismerte azokat valahonnan, de azt, hogy ez a tudás egy ismeretlen North-drámából származzon, nem gondolta elég meggyőző érvnek.
Gyors összefoglalásként tehát azt mondhatjuk, hogy algoritmusok és high-tech elemzések ide, több száz éves kéziratok kutatása oda, még mindig jóval több a kérdés a Cymbeline körül, mint az állítás.
Nyitókép: Cymbeline, Colorado Shakespeare Festival, 1975. Forrás: Wikimedia Commons
