Hangulatidéző enteriőrökben csővázas bútorok, formatervezett műtárgyak és színes kárpitok mutatják be az 1920-as és 1940-es évek közötti híres magyar tervezők munkáit a Kepes Intézetben.
Nem véletlen az Kepes Intézetben megrendezett kiállítás időszaki besorolása, ugyanis idén ünnepeljük világszerte a Bauhaus létrejöttének 100. évfordulóját. Az irányzatnak köszönhetően gyökeresen megváltozott az addigi polgári ízlésű lakáskultúra. A 20. század első felének bútor- és használati tárgytervező művészete tehát nagy jelentőséggel bír, mivel egy teljesen új szemléleten keresztül, új anyagok és technikák alkalmazásával változtatta meg a berendezési tárgyak minőségét és rajtuk keresztül a mindennapi életet is.
Az első világháború után a kísérletezés és az útkeresés jellemző a művészekre.
„A tárgy egyszerű, tiszta, átlátszó legyen” – fogalmazta meg a célkitűzést Molnár Farkas Az új fémbútorokról című írásában a Magyar Iparművészetben 1928-ban. A korabeli folyóiratokban izgalmas vita zajlott a hagyományos bútorkészítés követői és a modern stílus hívei között – mondta el a megnyitón dr. Lipp Mónika művészettörténész.
A tradicionális formakultúra és a népművészet által ihletett művek mellett a nyugat-európai művészet hatására új irányzatok jelentek meg a bútorművészetben. Funkcionalista, konstruktivista, fémet, ötvözeteket felhasználó, letisztult formavilágú, tömeggyártással készült alkotások.
Pataki Zsuzsanna, a Kepes Intézet szakmai vezetője kiemelte, hogy a kiállított berendezési tárgyak a mai napig hatással vannak ránk, hiszen számos darabja emlékeink közül előcsalogatható.
„A kiállítás összeállításakor elsődleges célunk az volt, hogy egy olyan lakás, dísz- és használati tárgykultúrát mutassunk be, melyek ma is képesek megszólítanak minket. Az 1920-as és 1940-es évek között készült faragott és csővázas bútorok mellett több stílust is igyekeztünk prezentálni. Olyan különlegességek láthatóak nálunk, mint Breuer Marcell bútorai vagy Pekáry István kárpitjai. Sikerült néhány igazi kuriózumot is megszereznünk. Például egy Bortnyik Sándor által tervezett széket, ami eddig még soha nem szerepelt kiállításon, így ez az első bemutató, melyen a közönség megcsodálhatja.”
A tárlat berendezése is követi az életszerű példákat, mivel olyan enteriőröket hoztak létre a kizárólag magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyakból, melyek megidézik az egykori otthonok atmoszféráját.
„A tárlatban kialakított enteriőröket igyekeztünk harmonikusan kialakítani, mivel a korszak több stílusirányzatát is szerettük volna egymás mellett prezentálni. Így gazdagon díszített Kozma Lajos-, Kaesz Gyula- vagy különféle csővázas bútorok között art deco kárpitokat, Gorka Géza kerámiákat és Tevan Margit tárgyait is installáltunk. A falakon pedig a korszak híres képzőművészeinek grafikái és festményei láthatóak, mint például Körösfői Kriesch Aladáré, Faragó Gézáé vagy Farkasházy Miklósé. A kiállítás abból a szempontból is érdekes, hogy ezeket a muzeális minőségű tárgyakat 15 műgyűjtő kölcsönözte számunkra. Tehát ezek a bútorok és műtárgyak kizárólag magángyűjteményekből kerültek a Kepes Intézet kiállítóterébe” – mondta el Kalmár Ervin szőnyeg- és bútorszakértő, aki a kiállítás kurátori feladatait is ellátta.
További két izgalmas szekciója a tárlatnak az egykori orvosi rendelő berendezése, mely szintén csővázas bútorokból áll, illetve a múltidéző hangulatot erősítő Stühmer édességcsomagolások és kínálók válogatása.
„Látogatói visszajelzések alapján a kiállításba belépve olyan élménye támad az embernek, mintha egy Csortos Gyula film díszletébe csöppenne!” – mondta Pataki Zsuzsanna.
A valóságos időutazásra invitáló, Design a mindennapokban című kiállítás november 30-ig látogatható Egerben, a Kepes Intézetben.
