Már az óriási üvegfalat építik a Magyar Zene Házában

Zene

A munkálatok a tervezettnél gyorsabban haladnak, így 2021 végén biztosan átadhatják majd a házat a nagyközönségnek. Az építkezésen jártunk.

Mérföldkőhöz érkezett a Magyar Zene Háza építése. A csaknem szerkezetkész épületbe elkezdték beemelni a különleges, helyenként több mint tíz méter magas üvegtáblákat.

Sorra kerülnek helyükre a helyenként 12 méter magas, vízszintes osztás nélküli üvegtáblák, amelyek a Magyar Zene Háza Európában egyedülálló üvegfalfelületét adják majd – mondta a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa az épület bejárásán.

Baán László hozzátette: az üvegfal és az azokat tartó üveggerendák is hozzájárulnak az épület áttetsző, légies külleméhez. Emlékeztetett: a Magyar Zene Háza a valamikori Hungexpo irodaházak helyén épül. Háromezer négyzetmétert foglal el a tízezer négyzetméteres, korábban elkerített területből, a fennmaradó csaknem hétezer négyzetméter zöldfelület lesz.

A Sou Fujimoto tervezte ház Budapest új, emblematikus épülete lesz – hangsúlyozta Baán László, aki szerint nem csak a ház külleme, hanem a funkciója is egyedülálló lesz. A hamarosan szerkezetkész épületet 94 üvegtábla fogja körbe, ezeket az egybefüggő táblákat egy német cég gyártja – jegyezte meg.

Baán László arról is beszélt, hogy az elmúlt hónapokban jó ütemben haladt az építkezés, így a tervezettnél gyorsabban haladnak a munkálatokkal. A 2021 végére tervezett átadás biztosan tartható, legkésőbb decemberben megnyílik a ház a nagyközönség előtt.

A miniszteri biztos hozzátette: miután kizöldültek a fák, látszik, hogy alaptalannak bizonyultak azok az aggodalmak, hogy a Zene Háza majd a Liget fái fölé magasodik, az épület belesimul a környezetébe.

A bejáráson látható volt a szabadtéri amfiteátrum, ahol a Liget korábbi hagyományait megidézve „pavilonkoncerteket” tartanak majd.

A Városliget Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy bár a tervek láttán a kivitelezők egy része kételkedett abban, hogy ezt a légies, könnyed épületet pontosan át lehet ültetni a valóságba, mára jól látszik, hogy a csaknem szerkezetkész ház is épp’ olyan könnyedséget sugall, mint az eredeti elképzelések. Gyorgyevics Benedek hozzátette: a Magyar Zene Háza speciális energetikai megoldásaival klímabarát épület lesz, a jogszabályi előírásokhoz képest többletvállalásokat is tettek.

Az épület szomszédságában lévő Nagyrét egy részén 120 talajszondát helyeztek el száz méter mélyen a föld alá, amelyek a ház környezettudatos, geotermikus energiával való ellátását szolgálják majd. Az újrafüvesített Nagyrétet nyár elején adják át a Liget-látogatóknak – tette hozzá.

A Magyar Zene Háza szakmai munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy az intézmény a sokszínű magyar zenei hagyományt viszi közelebb a hazai és külföldi látogatókhoz interaktív kiállításokkal, koncertekkel és pedagógiai foglalkozásokkal.

Batta András hangsúlyozta: a hazai múzeumi palettáról eddig hiányzó zenetörténeti kiállítás végigvezeti a látogatókat az európai és magyar zenetörténet meghatározó állomásain.

Az időszaki kiállítótér pedig a tervek szerint a magyar könnyűzene elmúlt ötven évét feldolgozó tárlattal nyílik meg. Batta András szerint az épület elemei is a zeneiséget tükrözik: a violinkulcsra emlékeztető lépcsősor, a kottafejekhez hasonlatos kivágások a tetőn. „Ez a ház nem csupán a klasszikus zenéről szól, ez nem elefántcsonttorony, amely csupán kevesek nemes szórakozóhelye, hanem széles közönségnek készül.”

A Magyar Zene Háza tele lesz játékossággal, és kimondottan izgalmas, gyerekeknek szóló tartalmakkal készülnek, például hangszerlaborral. A ház felső emeletén, a kiállító- és koncerttermek felett zenepedagógiai termek és egy digitális könyvtár kap helyet.

Baán László kérdésre válaszolva elmondta: a Néprajzi Múzeum építése is a tervezett ütemben a halad. A Dózsa György úti mélygarázsokat szeptemberben átadják az autósoknak.

Az eseményen készült képsorok itt láthatóak.

Fotók: Kultúra.hu / Csákvári Zsigmond