A lovagi cím birtokosa Ignatz Welsch von Welschenau pénzügyi hivatalnok volt, aki 20 éves szolgálatáért kapta az elismerést. Az 1760-as évből származó okmányt a császárnő a saját aláírásával és egy vörös pecsétviaszba nyomott függőpecséttel hitelesítette, majd egy tölgyfatokban adták át tulajdonosának.
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című, 21 kötetes együttes kikiáltási ára 600 ezer forint volt, és több licit érkezése után végül kicsivel 1 millió forint felett kelt el.
Kikiáltási árának több mint ötszöröséért talált gazdára az 1535-ből származó (bőrkötéses és rézkapcsos) könyvritkaság, ami latin nyelven a korban szokásos Homiliae Venerabilis Bedae. kezdetű, öt sorban folytatódó címet viselte. A könyv egy kora középkori angol szerzetes, bizonyos Szent Beda korának megfelelő Biblia-értelmezését tartalmazza.
Élénk licitemelkedés mellett kikiáltási árának hússzorosáért, csaknem egymillió forintért kelt el Szenczi Molnár Albert Nürnbergben kiadott 1703-as, latin–magyar–német–görög szótára, míg 990 ezer forintnál ütötték le Révay Péter 1659-ben írt, A hét évszázados Magyar Királyság uralma és szent koronája című, latin nyelvű könyvét. Alfred Brehm (Bréhm Alfréd) tízkötetes, 1907-ben kiadott, Az állatok világa című óriásműve 382 ezer forintért cserélt gazdát.
Ritkaságnak számított még a Petőfi Sándorról készült 1870-es litográfia, amelyen a költő honvédtiszti ruhában a táborban látható.
A Barabás Henriette műve nyomán készült kép atilláján keresztben nemzeti színű szalaggal, mellén kitüntetéssel ábrázolja a költőt. A háttérből egy katonai tábor képe bontakozik ki sánccal, sátorral, tűznél melegedő honvédekkel. A litográfiát, amely korábban aukciókon még nem szerepelt, végül 301 ezer forintért árverezték el.
Szépirodalmi ritkaság volt József Attila Szépség koldusa című első, egyben legritkább kötete, amely Szegeden jelent meg 1922-ben, 300 példányban. A kötet végül 255 ezer forintért cserélt gazdát.
Horthy Miklós 1919. novemberi bevonulásakor kiadott kiáltványa 101 ezer forintért, az 1894 márciusában született turini távirat, amely Kossuth halála után íródott, 45 ezer forintért kelt el. A táviratban Kossuth fiai, Ferenc és Lajos Tivadar arról írnak, hogy a holttestet addig nem engedik hazaszállíttatni, amíg a zavargások meg nem szűnnek Magyarországon.
Népszerűek voltak Fekete István állatregényei: a Lutra 120 ezer forintos, a Hu első kiadása pedig 225 ezer forintos leütésnél kelt el, míg 190 ezer forintot fizettek az 1795-ben Pesten megjelent Barmokat orvosló-könyvért.
Nyitókép: Mária Terézia portréja a Szent Koronával és a királyi jogarral az 1750-es években Meytens alkotásán. Forrás: Wikipédia/Szépművészeti Múzeum
