Még versenyben a kecskefűz, a hamvas éger és a rezgő nyár

Jövőre már harmincéves lesz az Év fája, az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma, mivel 1996 óta szavazhatnak minden évben a következő esztendő fafajára. A szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a nagyközönség számára egyaránt.

2025 győztese a szavazatok alapján a korai juhar (Acer platanoides), a november első hetében elindított online voksoláson pedig már a jubileumi év fafaját választhatják meg a résztvevők. A szakmai kuratórium által előzetesen meghatározott hazai őshonos fafajokra november 30-ig itt lehet szavazni, és megtekinthető a szavazás állása is, amelyet november 28-tól az eredmény kihirdetéséig elrejtenek.

Az Év fája szavazás jelöltjei:

1.  kecskefűz

„Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él, az Alföldön kimondottan ritka. A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja” – írják a szervezők, kiemelve: a füzekhez igen sok olyan rovarfaj kötődik, amely nem él meg más növényeken, ezért nagyon fontos szerepe van az életközösségekben. Fatermetű egyedei ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették.

2. hamvas éger

Ez a fafaj a környező magashegységekből származik, főleg a Dunántúl ligeterdeiben fordul elő. Korábbi, erdészeti célú ültetésének utolsó maradványai még fellelhetők az Alföldön, kisszámú hazai előfordulása miatt kíméletre, védelemre szoruló fafaj.

3. rezgő nyár

Hegy- és dombvidékeink jellemző pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újraerdősülésében. A rezgő nevet onnan kapta, hogy a legkisebb szélmozgás hatására levelei lazán mozgásba lendülnek, innen a szólás „reszket, mint a nyárfalevél”. Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét, számos faj kötődik hozzá.

A nyertes fafajt az Országos Erdészeti Egyesület a honlapján és az egyesület Facebook-oldalán adja közre december 1-jén.