„Amikor az alapkoncepción dolgoztunk, rögtön leszögeztük, hogy szeretnénk egy gyermekmúzeumot, egy ifjúsági kiállítást. Magyarországon ismeretlen ez a műfaj, világviszonylatban is inkább művészeti, műszaki, történeti múzeumokban elterjedt, néprajzi múzeumokban kevésbé” – idézte fel a kezdeteket Kemecsi Lajos. A főigazgató elmondta: a nemzetközi mezőnyben láttak egy-két kreatív, sikeres megoldást, igyekeztek ezekből is meríteni. „Úgy gondoltuk, hogy a gyűjteményi tárlattól – ami a föld alatti terekben kap helyet – elkülönülő termekben, egy napfényes, terasszal ellátott részen kapjon helyet a gyermekeknek szóló múzeum. A NAPUR – Ferenc Marcel építész vezetésével – már ennek megfelelően készítette el a terveket.”
Kemecsi Lajos szerint a kiállítás nem csak a gyerekek és az őket kísérő szülők, nagyszülők számára lehet érdekes. „A legfőbb különbséget az jelenti, hogy a tárlaton zömében műtárgymásolatok és demonstrációs tárgyak kapnak helyet, éppen azért, hogy minden tapintható, kipróbálható legyen. Az eredeti műtárgyakat érthető módon óvnunk kell, így az állandó kiállításban ilyesmire nem lesz lehetőség.”
A főigazgató hangsúlyozta: nem érdemes alacsonyabbra tenni a mércét, partnerként tekintenek a gyerekekre, az interaktivitás azonban nagy hangsúlyt kap. „Számos nemzetközi példát tekintettünk át, és valahogy mindig úgy éreztük, hogy az állandó kiállításokba épített, gyerekeknek szóló elemek valahogy kilógnak az egészből, nem szervesülnek a tárlatba. A nagy gyűjteményi kiállításnak is lesz egy interaktív – ahogyan mi most nevezzük, méta – része, amely az állandó kiállításhoz illetve az időszaki tárlatokhoz kapcsolódó projektek helyszíne lesz. De minden arra mutatott, hogy érdemes elkülönítenünk egy ifjúsági részt.”
A Gyerekmúzeum csaknem ezer négyzetméteres területen helyezkedik el. „Nem ijedtünk meg a hatalmas méretektől, színes tartalommal töltjük meg, a kiszolgálóterekben pedig minden az ideérkező családok, iskolai csoportok kényelmét szolgálja majd.”
A múzeum szakemberei már kiválasztották a tárgyakat, jelenleg a szövegek megírásán dolgoznak – jegyezte meg Kemecsi Lajos. „Hétköznapi témákat járunk körül, mint például az evés, a játék, az alvás. Nem csak azt mutatjuk be, hogyan jelenik meg mindez a magyar kultúrában és történetiségben, hanem – a nemzetközi gyűjteményre építve – a világ számos távoli pontjára kitekintünk.”
A konkrét installáció tervezése rövidesen elindulhat, a szakmai tartalmat elkészítették, a látványtervezőt közbeszerzési eljárás során választják ki. „Reméljük, sikerül megvalósítanunk, hogy a gyerekek bent alhassanak a múzeumban, például egy osztálykirándulás keretein belül. A kollégák jelenleg ennek módszertanán dolgoznak.”
A főigazgató hangsúlyozta: az új épület adottságai négy párhuzamos időszaki kiállításra adnak lehetőséget, ott ugyancsak ki tudnak alakítani korosztályos tárlatokat.
„Mi a világról alkotott jelenlegi ismereteink birtokában tervezünk, de fogalmunk sincs, hogy a jövő Néprajzi Múzeuma számára mi lesz értékes, fontos. Most tehát annak a feltételét kell megteremtenünk, hogy az intézmény három-négy évtized múlva is megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, tudományos, szakmai kihívásoknak.”
A Néprajzi Múzeum új épülete várhatóan 2021 végére készül el.
Nyitókép: Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum sajtóbejáárásán 2020. szeptember 10-én. Fotó: Kultúra,hu/Hartyányi Norbert
