„Amikor az alapkoncepción dolgoztunk, rögtön leszögeztük, hogy szeretnénk egy gyermekmúzeumot, egy ifjúsági kiállítást. Magyarországon ismeretlen ez a műfaj, világviszonylatban is inkább művészeti, műszaki, történeti múzeumokban elterjedt, néprajzi múzeumokban kevésbé” – idézte fel a kezdeteket Kemecsi Lajos. A főigazgató elmondta: a nemzetközi mezőnyben láttak egy-két kreatív, sikeres megoldást, igyekeztek ezekből is meríteni. „Úgy gondoltuk, hogy a gyűjteményi tárlattól – ami a föld alatti terekben kap helyet – elkülönülő termekben, egy napfényes, terasszal ellátott részen kapjon helyet a gyermekeknek szóló múzeum. A NAPUR – Ferenc Marcel építész vezetésével – már ennek megfelelően készítette el a terveket.”

Kemecsi Lajos szerint a kiállítás nem csak a gyerekek és az őket kísérő szülők, nagyszülők számára lehet érdekes. „A legfőbb különbséget az jelenti, hogy a tárlaton zömében műtárgymásolatok és demonstrációs tárgyak kapnak helyet, éppen azért, hogy minden tapintható, kipróbálható legyen. Az eredeti műtárgyakat érthető módon óvnunk kell, így az állandó kiállításban ilyesmire nem lesz lehetőség.”

Az épülő múzeum felülnézetből
Fotó forrása: Városliget Zrt.

A főigazgató hangsúlyozta: nem érdemes alacsonyabbra tenni a mércét, partnerként tekintenek a gyerekekre, az interaktivitás azonban nagy hangsúlyt kap. „Számos nemzetközi példát tekintettünk át, és valahogy mindig úgy éreztük, hogy az állandó kiállításokba épített, gyerekeknek szóló elemek valahogy kilógnak az egészből, nem szervesülnek a tárlatba. A nagy gyűjteményi kiállításnak is lesz egy interaktív – ahogyan mi most nevezzük, méta – része, amely az állandó kiállításhoz illetve az időszaki tárlatokhoz kapcsolódó projektek helyszíne lesz. De minden arra mutatott, hogy érdemes elkülönítenünk egy ifjúsági részt.”

A Gyerekmúzeum csaknem ezer négyzetméteres területen helyezkedik el. „Nem ijedtünk meg a hatalmas méretektől, színes tartalommal töltjük meg, a kiszolgálóterekben pedig minden az ideérkező családok, iskolai csoportok kényelmét szolgálja majd.”

A múzeum szakemberei már kiválasztották a tárgyakat, jelenleg a szövegek megírásán dolgoznak – jegyezte meg Kemecsi Lajos. „Hétköznapi témákat járunk körül, mint például az evés, a játék, az alvás. Nem csak azt mutatjuk be, hogyan jelenik meg mindez a magyar kultúrában és történetiségben, hanem – a nemzetközi gyűjteményre építve – a világ számos távoli pontjára kitekintünk.”

Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum sajtóbejáárásán 2020. szeptember 10-én.
Fotó: Kultúra,hu/Hartyányi Norbert

A konkrét installáció tervezése rövidesen elindulhat, a szakmai tartalmat elkészítették, a látványtervezőt közbeszerzési eljárás során választják ki. „Reméljük, sikerül megvalósítanunk, hogy a gyerekek bent alhassanak a múzeumban, például egy osztálykirándulás keretein belül. A kollégák jelenleg ennek módszertanán dolgoznak.”

A főigazgató hangsúlyozta: az új épület adottságai négy párhuzamos időszaki kiállításra adnak lehetőséget, ott ugyancsak ki tudnak alakítani korosztályos tárlatokat.

„Mi a világról alkotott jelenlegi ismereteink birtokában tervezünk, de fogalmunk sincs, hogy a jövő Néprajzi Múzeuma számára mi lesz értékes, fontos. Most tehát annak a feltételét kell megteremtenünk, hogy az intézmény három-négy évtized múlva is megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, tudományos, szakmai kihívásoknak.”

A Néprajzi Múzeum új épülete várhatóan 2021 végére készül el.

Nyitókép: Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum sajtóbejáárásán 2020. szeptember 10-én. Fotó: Kultúra,hu/Hartyányi Norbert