A Pesti Vigadóban tartott keddi könyvbemutatón elhangzott: a kötetben két tanulmány olvasható. Varga Zoltán filmtörténész írása az animációs filmes, vizuális művész portréját rajzolja meg. Az elemzés új dimenzióit nyitja meg a Sisyphus, a Prometheus vagy a Küzdők fémjelezte életműnek. Hoppál Mihály etnológus-folklorista esszéje pedig a közéleti embert, a népmesekutatót, a gondolkodót méltatja, akinek nevéhez a Jelképtár című könyv mellett még számtalan érdekes és progresszív mű kapcsolódik.
Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke a könyvbemutatón felidézte, hogy teljesen véletlenül, segédmunkásként került a Pannónia Filmstúdióba, amikor az a megmaradásért küzdött. Részt vett Nepp József Gusztáv-sorozatának elkészítésében, amely meghozta a fellendülést a Pannónia Filmstúdió számára. Az alkotó az érzelmi hatás fontosságáról beszélt. „A jó művész az gyerek marad. Azt a nyitottságot, amit gyerekkorában még képvisel, meg tudja őrizni” – mondta, hozzátéve: többek között tehetségre, szorgalomra is szükség van, de ez a fajta gyermeki, érzelmi megközelítés alapkérdés. A most készülő Toldi című alkotásáról szólva úgy fogalmazott: azért sikerül ez a film majd, mert érzelmeket akar és tud közvetíteni.
Hoppál Mihály etnológus, folklorista Jankovics Marcell munkásságát méltatva arról beszélt, hogy ha valaki a saját kultúrájának a belső grammatikáját mélyen átérzi és azt szépen tudja interpretálni, akkor a dolgok és a jelképek a helyükre kerülnek. „Ha a teória jó, akkor a tények ahhoz igazodnak” – jegyezte meg. Mint mondta, több mint négy és fél évtizede tart a barátságuk, sok dologban egyformán gondolkoztak. Elmondta: különösen foglalkoztatta az etnoart, az a stílusirányzat, amely a magyarság sajátos mitológiai gondolkodását helyezi a középpontba. Ha ez valahol ott munkál, akkor olyan művek születnek, mint a János vitéz és Jankovics Marcell későbbi alkotásai. „A gyerekekre azért volt olyan hatással a munkássága, mert a mélyére hatolt nemcsak a meseszövegeknek, hanem a magyar kultúrának” – fogalmazott. Kiemelte, hogy számára az a legérdekesebb Jankovics Marcell munkásságában, hogy igazi népművelő lett belőle: „Ritkaság az olyan ember, aki ennyire önzetlenül odaadta magát a magyar kultúra terjesztésének”.
Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. igazgatója elmondta: 58 éve került az alkotó közelébe, napjainkban a Toldiban dolgoznak együtt. A Magyar népmese-sorozatot feltették az internetre, több mint 100 országból érdeklődtek iránta. Elhatározták, hogy készítenek egy angol változatot, amelynek mára 102 millió megtekintése van.
Varga Zoltán arról beszélt, hogy a magyar animációs film egyensúlyt valósított meg a művészi önkifejezést célzó produkciók és a tömegfilmes animáció, a népszerű művészet között. Ennek gyökere az 1960-as években van, például a Gusztáv-sorozat párhuzamossága a szerzői rövidfilmek megújulásával, kiteljesedésével. Az 1970-es évek derekán már az egészestés animáció megjelenésével teljes paletta bontakozik ki egy alkotóműhelyen, nagy stúdión belül.
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára kiemelte: annak a generációnak a tagja, amely Jankovics Marcell rajzfilmjein nőtt fel. A művész alkotásai – köztük a Magyar népmesék és a János vitéz – meghatározók voltak számukra. Felnőttként látja, hogy ez mennyire átitatta szemléletét, gondolkodását.
A Műcsarnokban 2020. február 2-ig tekinthető meg Jankovics Marcell kiállítása, amelynek alkalmával az alkotó grafikai, animációs és könyvművészetét, történelmi, irodalmi ihletésű alkotói munkásságát tekintik át.
Nyitókép: Jankovics Marcell, fotó: Szecsődi Balázs
