Július 15-re befejeződik a homlokzat teljes burkolatának és kövezetének megújítása. Megtisztítják a szobrokat, a falakat díszítő címereket és a kövek struktúráját kiemelő világítással, megújult külsővel várja Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust Magyarország legnagyobb temploma.
A bazilika teljes felújítása négy év alatt valósul meg, a 13 milliárd forintos beruházás a tervek szerint 2023-ra készül el. A főszékesegyház a munkák alatt látogatható marad – mondta Németh Tamás főépítész.
Az épület állagmegóvása 2016-ban vált halaszthatatlanná, amikor kupola stukkódíszítésének kisebb-nagyobb részei lehullottak beázás és korábbi rossz kivitelezés miatt.
Az építész elmondta, hogy eddig megújult az északi oldalhajó, elvégeztek kisebb restaurálási munkákat és elkészült a lift, amellyel akadálymenetesen megközelíthetővé vált a kincstár, valamint a fölötte lévő panorámaterem.
A csaknem 150 éves monumentális épületben a lift elhelyezéséhez egy helyütt másfél méter vastag, tömör téglaburkolatban kellett aknát kialakítani, másutt pedig acélszerkezetű, rejtett boltívvel kellett alátámasztani egy levegőben lógó falrészt.
A tervek szerint 2020 őszén elkezdik a kupola teljes külső-belső felújítását. Ez a munka legalább két évig tart majd.
Az 1869-ben épült bazilika teljes körű felújítására most először kerül sor
Az esztergomi bazilikán kisebb javítások a II. világháború után és a 70-es években történtek, majd 1993-ban a tetőt kellett javítani, miután egy része leégett. Teljes körű, külső-belső felújítására most először kerül sor.
Az esztergomi várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században részben leégett, majd újjáépített templomot az Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben hagyták lepusztulni.
Fél évszázaddal később, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna – a hazai reneszánsz építészet vörös márvány műremeke – maradt épségben.
A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg. Rudnay Sándor érsek 1831-es halála után csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packh Jánost ugyanebben az évben meggyilkolták, és az új érsek az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára.
Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel fokozta az épület monumentális hatását. Kopácsy József 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán.
A székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt és a déli harangtorony is hiányzott. Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be, mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el.
Fotók forrása: MTI
