Megnyílt a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Ebben az évben 130 kiállító, több
mint 40 külföldi szerző és 150 program várja a közönséget október 2-ig a
Millenáris mellett a Nemzeti Táncszínházban és az Európa Ponton.

Két év kényszerű kihagyás után most újra megnyílik a Budapest Nemzetközi Könyvfesztivál – mondta megnyitóbeszédében Tóth Krisztina költő, író. Kiemelte: az irodalom manapság nagy figyelmet kap: írókat fenyegetnek, tartóztatnak le és támadnak szinte mindenütt a világban. Ebben a vészterhes időszakban az írástudók munkája ismét fontossá válik, mivel ők az emberiség tapasztalatainak őrzői, a mulandóság és felejtés ellen küzdő fáradhatatlan írnokok.

Mint mondta, napjainkban gazdasági, erkölcsi kataklizmát élünk át: járványok, energiaválság, klímakatasztrófa, élelmiszerhiány, lakhatási válság. A társadalmak kettészakadnak, az emberek biztonságérzete megrendült, az írók pedig rémtörténetekről, emberi kínokról mesélnek. Az olyan társadalmakban, ahol a felejtés pusztító népbetegség, muszáj újra és újra elmesélni a történeteket, hogy ne a világ ismételje meg körülöttünk őket. Úgy vélte ezek a felejtő társadalmak mélyen vonzódnak a giccshez: a nosztalgiához, ami elmossa a vért.

A populista társadalmak minden hatalmukat fenyegető intézményre megvetéssel és undorral figyelnek. Szerintük a nép nem a borzalmakról akar olvasni, hanem a szép és jó dolgokról – tette hozzá.

Félünk az évtizedeken át hurcolt sebek kitisztításától, a szembesüléstől, miközben lassan belepusztulunk a felejtésbe, a kétféle, egymásnak ellentmondó valóság összeegyezhetetlen ellentmondásába – emelte ki. A közvetlen szomszédunkban háború dúl, a világ kifordult sarkaiból, az írókat egyre többször kérik számon, hogy miért nem nyújtanak vigaszt, nem segítenek kilépni a hétköznapokból. Lassan rá kellene ébrednünk arra, hogy mégiscsak az ő igazságuk fog megvédeni bennünket a további katasztrófáktól – vélte. Hozzátette:

nincs kétféle igazság, csak egyetlenegy, a saját írott igazunk létezik.

A díszvendég Szlovákia képviseletében Görözdi Judit irodalomtörténész, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója azt mondta: a fesztivál alatt 29 szlovák mű magyar fordítása mellett szlovákiai magyar szerzők köteteit mutatják be. A szlovák stand kínálatában elsősorban kortárs művek közül válogathatnak az érdeklődők. Vannak köztük erős női elbeszélések nem csak a jelenről, van fikciós és szakszerű történelemfeldolgozás, társadalmi problémafeltárás – tette hozzá.

Emlékeztett arra, hogy hat évvel ezelőtt a szlovák irodalom már bemutatkozott a Millenárison. Azóta a magyarországi könyvesboltok kínálatának része lett, bekerült a magyar olvasók látóterébe. Beszélt arról is, hogy a mostani díszvendégség a Bázis – Magyar Művészeti és Irodalmi Egyesület Szlovákiában szervezésében valósul meg. Ez a szervezet írók, műfordítók, képzőművészek olyan társulása, amely hisz az irodalmak és kultúrák párbeszédében, a kölcsönös inspirálódásban és a nyitottságban – jelentette ki.

A fesztivál díszvendége Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas fehérorosz író, oknyomozó újságíró, aki a megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adott át.

Az a 20. századi történelem, ami mögöttünk van, azt nem szeretnénk újra látni – hangsúlyozta a főpolgármester, kiemelve: 77 évvel az utolsó háború után újra háború van Európában, 36 évvel Csernobil után újra égnek a reaktorok, és fogy a szabadság levegője.

Szvetlana Alekszijevics írót Háy János József Attila-díjas író, költő méltatta.

Ki kell mondani az emlékeket, ha nem akarjuk, hogy elfekélyesedjenek. Vékony jégen táncol egy olyan szöveg, amely a valóságot tárja fel – hangsúlyozta. Szerinte minden világfelmutatás fikció, akkor is, ha a valóságban gyökerezik. Hogy mi kerül napvilágra, mely történetek és mondatok, azt az alkotó dönti el. Jól dönteni csak ösztönből, csak érzésből lehet – tette hozzá.

Háy János szerint Szvetlana Alekszijevics könyvei a jól döntés mintapéldái. Ha ezek a könyvek álltak volna a világ igazgatóinak polcain, akkor nem lett volna Vietnam, Afganisztán, a délszláv háború vagy az, ami most van a szomszédunkban – mondta.

Fotók: Bach Máté