Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az új tárlat keddi hivatalos megnyitóján úgy fogalmazott, a kiállítás egy 19. századi történetet mesél el 21. századi nyelven 21. századi látogatóknak. Felidézte a „festőfejedelem" békéscsabai éveit, azt, hogy ott mondta ki, festő lesz és hogy oda köti az első, igaz be nem teljesült szerelem.
Az államtitkár hangsúlyozta, különösen fontosnak tartja, hogy Békéscsabán él a Munkácsy-kultusz, hogy a város lakói magukénak érzik a művészt és munkásságát.
A politikus ajándékba vitt egy eredetileg a Dreher Sörmúzeumban kiállított, 1860-as évekből származó asztalosszerszámot, egy vonókést, utalva ezzel arra, hogy Munkácsy Mihály (1844-1900) Békéscsabán töltötte asztalosinas éveit.
Herczeg Tamás fideszes országgyűlési képviselő arról szólt, hogy a 2018-as statisztikai adatok szerint a kormány 448 milliárd forintot költött kultúrára, ami 17 százalékos növekedés az előző évhez képest. A lakosság kultúrára fordított forintjai is emelkednek, meghaladják az információtechnológiai eszközökre költött kiadásokat.
Szarvas Péter polgármester elmondta: Munkácsy számára viszonyítási pont volt Békéscsaba, ott festette első olajképét is. Halála után néhány nappal az akkori városvezetés utcát nevezett el róla. Napjainkban pedig Munkácsy-negyedet alakítanak ki a Modern városok program részeként, amelynek egyik fő kulturális attrakciója a kiállítás.
A tárlat 19 eredeti alkotást mutat be, amelyek összértéke közelíti az ötmilliárd forintot. Hat festményt a Magyar Nemzeti Galériától (MNG) kaptak tartósan kölcsönbe. Optikailag is kiemelt – magassága miatt is – a Sirató asszonyok a keresztfánál című mű, amely Munkácsy barátja, gróf Andrássy Gyula belügy-, majd külügyminiszter tőketerebesi mauzóleumába készült. A kép érdekessége, hogy a múzeum korábban készíttetett róla egy mérethű másolatot, amely jelenleg díszíti a mauzóleumot. Ugyancsak a MNG-től kapták a Krisztus Pilátus előtt című képet, a híres alkotás feles méretű redukcióját.
Saját képanyagukból tíz alkotás alkotja a tárlat gerincét. A múzeumnak nemrég a Vidovszky-család ajánlott fel felmenőikről készített korai Munkácsy-képeket. Így az új tárlaton a Vidovszky Jánost és nejét, valamint leányukat, Matildot ábrázoló, a festő korai korszakából származó portréhármast is bemutatják. A csabai származású Vidovszky János annak a gróf Apponyi családnak volt az intézője a Békés megyei Gerendáson, amelyből az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezető Apponyi Albert is származott.
Gyarmati Gabriella kurátor korábban elmondta, hogy sikerült néhány új relikviát beszereznie a múzeumnak, így Charles Sedelmeyer műkereskedő katalógusa és két gyászjelentés is gyarapítja a világon a legnagyobb Munkácsy-hagyatékot kezelő intézményt. Utóbbiról szólva elmondta, az egyik gyászjelentést a család, a másikat az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat adta ki, mindkettőt Arad gyulai származású polgármesterének, Salacz Gyulának címezték. Mindkettő az aradi Kölcsey Társaság elnökétől került a múzeum birtokába.
Az új tárlathoz egy katalógus is készült, az ebben lévő QR-kódokra okostelefonnal rákattintva érdekes történetek hallhatók a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek előadásában.
Az 1899-ben alapított békéscsabai múzeum relikviaanyaga folyamatosan gyarapodik, pillanatnyilag 579 tételt számlál.
Nyitókép: Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és Sz. Szilágyi Gábor, az állandó kiállítás látványtervezője a tárlat megnyitóján.
Fotók: MTI/Rosta Tibor
