Megnyílt az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár

A nagy ér­té­kű kol­lek­ció az Em­be­ri Erő­for­rá­sok Mi­nisz­té­ri­u­má­nak tá­mo­ga­tá­sá­val ke­rül­he­tett új he­lyé­re.

„Azt nem mondom, hogy szeretek olvasni. Mert az túl kevés volna. Az olvasás az életem. Valahogy úgy alakult, hogy könyvek közt telik az életem. Nem sajnálom, hogy így van, de nagyon így van” – írta Esterházy Péter a Confessio Debrecina című írásában. Az olvasást nem ünnepnek, hanem napi szükségszerűségnek tekintő Kossuth-díjas írónak és feleségének a könyvgyűjteménye 2020-ban került a Magyarországi Evangélikus Egyház országos székházába.

Prőhle Gergely a köszöntőjében visszautalt arra az installációra, amely a reformáció indulásának ötszázadik évfordulója alkalmából a közelben, a Kálvin téren volt látható: egy betonlapon egymás mellé került Esterházy Péter és Luther Márton egy-egy gondolata a kegyelmes emberről és a kegyelmes Istenről. Ez a kő most az egyház székházának udvarán, a reformátor szobra alatt – és immár az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár bejárata előtt – található.

Az evangélikus egyház országos felügyelője látképet adott a helyről, ahová az írónak és feleségének a könyvtára került. Mint mondta, a Szentkirályi utca 51. „olyan találkozási pont, amely az intellektuális, szellemi élet, a kultúra, a művészet, illetve a Jóisten kapcsolatának mély kifejeződését szolgálja”. Luther itt őrzött végrendelete képezi a fundamentumát ennek az épületnek.

A Podmaniczky–Degenfeld-könyvtár kifejezi, milyen szellemi horizontra tekintett évszázadokon keresztül egy protestáns család.

Az, hogy az Országos Széchényi Könyvtár átadta az egyháznak a báró Radvánszky Béla gyűjteményéből származó Balassa-kódexet, azt bizonyítja, hogy az egyház méltó és szakmailag is megfelelő körülményeket tud biztosítani az ilyen nagy értékű kincsek megóvásához.

Prőhle Gergely köszönetet mondott a családnak, az Evangélikus Országos Gyűjtemény munkatársainak, Balázs Gergely és Gyula építészeknek – és külön is azoknak, akik a meghirdetett felhívásra már beküldték, nekik milyen dedikációt írt egy-egy könyvbe Esterházy Péter.

„Minden könyvtár szentély. A közkönyvtár olyan, mint egy templom, mindenki számára nyitott. A magánkönyvtár az egyéné, idegenek csak ritkán léphetnek be, oda meghívva lenni különös kegy. Most egy magánkönyvtár kerül a köz elé, minden intimitásával, személyességével együtt” – mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Az ide betérőknek azt kívánta: találják meg, hogy személy szerint mit jelenít meg nekik ez a hatalmas anyag, „az örökségből, a múlt időből így lesz jelen és élő műveltség”.

Esterhazy-konyvtar-HN_005

Esterhazy-konyvtar-HN_011

 
Előző

 
Következő

Az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat az az épület fogadta be, amelynek falai annak idején, 1956-ban megmentették az édesapja életét – árulta el beszédében Kemény István író. Mint bevallotta, nem emlékszik arra, hogy volt-e valaha is vendég az írónál, az azonban élénken él benne, hogy egy alkalommal, amikor ajánlásért ment hozzá, csak a kertkapuban álltak meg. „Közölte, nem hív be egy kávéra, mert már elkezdett dolgozni, és visszasétált a könyvek között. […] Igen, így kell élni és alkotni.”

Esterházy nem egyszerűen provokál, hanem tanít is – emelte ki videóüzenetében Fabiny Tamás. Az írót idézve – „Minden kérdésen becsületesen el kell gondolkodni, nem véletlenül teremtette az Úr a kérdő mondatot” – az evangélikus egyház elnök-püspöke elmondta: a leendő lelkészeket próbálja mindig a kérdezés bátorságára is tanítani. Fabiny Tamás áldást kért az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárra, az itt dolgozókra és kutatókra, és mindenkit arra bátorított: „Olvassanak áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül. Olvassanak elegánsan és nagylelkűen. Mint amilyen elegáns és nagylelkű e könyvtár két névadója.”

A megnyitóünnepségen Gryllus Dorka és Simon Kornél színművészek Esterházy-művekből olvastak fel részleteket, és felcsendült Haydn D-dúr vonósnégyeséből három tétel is.

Azért pont az osztrák zeneszerző egy művét választották az alkalomra, mert egy visszaemlékezés szerint egy koncert szünetében a londoni szimfóniák kapcsán az író így fogalmazott: „Haydn muzsikál, én pedig gyönyörködöm.”

Az ünnepség – melyet a magyar kultúra napjához, január 22-hez kapcsolódva tartottak – a Himnusz eléneklésével zárult.

Az Esterházy házaspár tizenkétezer-száztizennyolc kötetes könyvtára közel négyszáz dobozban érkezett meg a Budapest VIII. kerületi Szentkirályi utcába, az evangélikus egyház országos központjának épületébe. A gyűjtemény feldolgozásában az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója mellett Balogh Kriszta könyvtárvezető és Zászkaliczky Zsuzsanna kurátor vett részt, illetve az immár egy éve tartó háttérmunkát Németh Katalin és Ravasz Ildikó könyvtáros végezte.

A feldolgozás során minden egyes kötetet megvizsgáltak, számítógépes katalógust készítettek a könyvészeti adatokról; még azt is jegyzékbe vették, hogy milyen egyéb tárgyak – például villamosjegy, cédula – találhatók egy-egy kötetben, és melyik van dedikálva. A nagyszámú dedikáció egy része nem egyedül az írónak, hanem a házaspárnak szól, vagyis sokan Gittának vagy Gittinek is ajánlották a kötetüket. Így olvashatunk kedves – vagy éppen alig kivehető – sorokat Faludy Györgytől, Szabó Magdától, Tandori Dezsőtől, de akár még Friderikusz Sándortól is.

Az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár gerincét a magyar és a német szépirodalom adja.

A magyar klasszikusok – Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Mikszáth Kálmán, és így tovább – mellett a legnagyobb számban a kortárs magyar irodalom alkotóinak művei vannak jelen. Megtaláljuk például a szerzők között Darvasi Lászlót, Grecsó Krisztiánt, Oravecz Imrét. És természetesen Esterházy minden megjelent munkájából, valamint az idegen nyelvű – akár japán, görög, török – kiadásokból is van egy-egy példány.

Nem nagy számban találhatók az állományban családi örökségként – szülőktől-nagyszülőktől – a házaspár birtokába került kötetek, ám sok a művészettörténeti kiadvány (ez utóbbiak főleg Esterházy Gitta érdeklődési körébe tartoznak), és van számos történelmi mű, valamint az író őseiről szóló könyvek is. Különösen is Esterházy „Fényes” Miklósról van sok, emellett Haydnról is tíz-tizenkét monográfia. A feldolgozás során a szakemberek ráakadtak egy olyan Bibliára is, amelynek a címoldala hiányzott, és már a kötése is szétesett a sok használattól.

A könyvtár még bővül majd, hiszen a családtól ígéret van arra, hogy a gyűjtemény a jövőben is megkapja Esterházy Péter megjelent könyveit, lássanak napvilágot bármilyen nyelven.

A kurátorok várják azokat a dedikációkat – lefotózva –, amelyeket az Esterházy-rajongó olvasók kaptak az írótól a saját könyveikbe. Ezek mind felkerülnek majd az Eok.lutheran.hu honlapra.

Forrás: Evangélikus.hu. Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu