Megújul a zalaegerszegi Göcseji Múzeum

Képző

A Modern városok program keretében, a városrehabilitáció részeként 1,850 milliárd forintból újulhat meg a múzeum.

„A 21. századi technika lehetővé teszi, hogy ne csak megőrizzük és tiszteljük a múlt relikviáit, hanem a saját jelenünk részévé tegyük azokat − fogalmazott Semjén Zsolt Zalaegerszegen. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: ma már nem elég a múlt értékeit vitrinek sorában bemutatni, szükség van arra, hogy interaktívan, élményszerűen mutassuk be a múltunkat.

Beszélt arról, hogy „a turizmus és az egészséges lokálpatrióta büszkeség szempontjából is fontos", hogy a régi, történelmi épületeink megújuljanak. Zalaegerszeget is történelmi rangjának megfelelővé teszi a Göcseji Múzeum teljes körű felújítása.

Jelezte ugyanakkor, hogy érdemes mindig valami sajátosságra építeni, hiszen szép épületek vagy szép fekvésű városok másutt is akadnak. Zalaegerszeg esetében ide sorolta a Zalához minden szempontból kötődő Deák Ferencet, aki a kiegyezés létrehozójaként elindította 1867-ben az első világháborúig tartó gazdasági és kulturális aranykort. Példaként említette Mindszenty József bíborost is, akinek hamarosan múzeuma is épül a városban, továbbá a város szülötteként Fekete Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia korábbi elnökét, akinek építészetét állandó kiállítás mutat majd be.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője ugyancsak arról tett említést, hogy Deák Ferenc 1867-ben olyan fejlődést indított el, amire azóta sem volt példa, de a 2010-ben indult polgári kormány korszaka talán utoléri ezt. A kiegyezés utáni időszakban épült és a polgárosodás egyik szimbóluma is, a Göcseji Múzeum épülete.

Az épület 1890-ben készült el eklektikus stílusban, eredetileg takarékpénztárnak és bérlakásoknak adott helyet. Az 1950-es években a városi tanács működött a falai között, de volt ifjúsági klub, orvosi rendelő és napközis konyha is, míg 1973-ban meg nem nyitott benne a múzeum. Az 1990-es években beépítették a tetőterét és akkoriban teljes modernizáláson is átesett.

Utoljára a Seuso-kincseket mutatták be az intézményben, akkor 18 nap alatt több mint 20 ezer látogató volt kíváncsi a tárlatra, és a legutóbbi Múzeumok éjszakáján is kiemelkedő látogatottsága volt az intézménynek, amely egyebek mellett Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrainak gyűjteményét is kezeli.