Maróti Géza munkássága a mai napig érezteti hatását. Generációk merítenek a rá jellemző alkotókedvből és mindig megújulásra képes kreativitásból. A művész sírjának megkoszorúzását születésének 145. évfordulóján, március harmadikán tartották a Fiumei úti sírkertben.
A nyughelyet a Ludwig Múzeum kezdeményezésére a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) újíttatta fel.
„Maróti több alkotása megtalálható a Fiumei úti sírkertben, például nevezetes a Ráth Györgynek készített síremléke” – emelte ki Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI igazgatója. Elmondta, hogy Maróti négy méter magas síremléke megdőlt, életveszélyes állapotba került, ezért halaszthatatlanná vált a restaurálás. A helyrehozási munkálatokkor a művész eredeti szignója is láthatóvá vált.
„Maróti több pályázaton indult sikerrel” – mondta dr. Ács Piroska művészettörténész a neves alkotó életrajzát körüljáró beszédében. Felidézte: a művész részt vett a milánói világkiállításon, ahol is ő rendezhette a magyar pavilont. Amikor egy szerencsétlenség következtében a magyar pavilon leégett, Maróti segítségével röpke hat hét alatt sikerült újraalkotni. „A pusztításból megmaradt tárgyakból emléksarkot rendeztek be” – jegyezte meg. Mint mondta, ez a rendkívüli tettrekészség sokakhoz eljutott, Maróti több felkérést kapott utána itthon és külföldön.
A megújult síremlék domborműve Maróti lányának visszaemlékezése szerint a Lendvay utcai műteremből származik, eredetileg a mexikóvárosi operaházhoz készült.
Dr. Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója, a Velencei Biennále nemzeti biztosa úgy vélte, hogy évről évre nő az érdeklődés Maróti Géza munkássága iránt. „A Ludwig Múzeum kiadásában még ebben az évben megjelenik egy tudományos és alapos munka az alkotóról” – ismertette.
Maróti Géza síremléke a Fiumei úti sírkert harminckettes parcellájánál található.
Maróti Géza pályájáról itt írtunk.
Fotók: Somogyvári Ágnes/Ludwig Múzeum
