A méltánytalanul elfeledett Kodolányi

Gróh Gáspár irodalomtörténész, kritikus Kodolányi és Szabó Dezső kapcsolatáról szólva kifejtette: mindketten hatottak egymásra, és sok hasonlóságot mutat életművűk. Elutasították például a két világháború közötti, de főleg a második világháború alatti német szellemiséget., és a népi mozgalom előfutárai voltak. Igaz Kodolányinak több emléke volt a parasztvilágból, hiszen az Ormánságban, Vajszlón élt hosszú ideig. Amíg Szabó sokszor idealizálta a parasztságot, Kodolányi inkább támadta a parasztmítoszt.

Horányi Károly író a szatirikus és meseszerű elemeket emelte ki Kodolányi Vízözön című művéből. Elmondta: a regény Swift angol író könyveihez hasonlít, amelyekben a szatírának fontos szerep jut.

Sulyok Bernadett irodalomtörténész, muzeológus Kodolányi világképét elemezte bibliai tárgyú műveiben. A Vízözönben például a reinkarnációról szól, az újjászületésről, amely nem minden ember számára adatik meg, csak annak. aki erre rászolgált.

Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője Kodolányi és Várkonyi Nándor barátságáról beszélt. A két világháború közötti időszakban ők alkották ? Hamvas Bélával kiegészülve ? a nagy szellemi triumvirátust. Műveiket sokáig csak megcsonkítva közölték, 1989 után lehetett azokat teljes egészben megjelentetni.

Ács Margit író, műkritikus is a balatonakarattyai éveket vizsgálta. A településen található ház irodalmi szentély lett, hiszen Kodolányi oly sok művet írt ott a második világháború után, amikor már példátlan rágalomhadjárat indult ellene. Emiatt a család teljesen elszegényedett, hosszú ideig még áramuk sem volt. Szerencsére a barátok egy része megmaradt, Tamási Áron, Illyés Gyula, Tolnay Klári és mások gyakran megfordultak nála és segítettek, ahogy tudtak.

Szekér Nóra régóta kutat a témában, könyve is megjelent már erről. Felidézte: a Magyar Függetlenségi Mozgalom a német befolyás ellen a magyar függetlenségért küzdött. Alapítója Teleki Pál, vezetője Szent-Iványi Domokos volt. A mozgalom Teleki öngyilkossága után sem szűnt meg, ők tervezték meg a magyar ?kiugrást" a második világháború alatt, amely sajnos sikertelen maradt. Tagjai nem a német és nem a szovjet, hanem egy harmadik, ún. magyar utat képzeltek el a nyugati szövetségesekkel együtt. A titkos hálózatnak volt tagja Kodolányi János is. Ezért is groteszk, hogy a második világháború után fasizmussal vádolták, ezért menekülnie és bujkálnia kellett 1944. március 19-e, vagyis a német megszállás után. De ez sem véletlen. A magyar titkosrendőrség már 1944 végén szovjet befolyás alá került, és folyamatosan szorította ki a szociáldemokratákat, illetve a kisgazdákat a hatalomból. Kodolányinak pedig közöttük voltak barátai.

A konferencia szervezője Mezey Katalin és az író unokaöccse, Kodolányi Gyula költő, az MMA rendes tagja volt, aki szintén tartott előadást nagybátyja szellemiségéről és szelleméről. Elmondta, hogy az elmúlt fél évszázadban szinte alig esett szó Kodolányiról, mégsem felejtették el őt az emberek. ?Nagyon sok hűséges olvasója van. Egyrészt, mert nagyon szépen ír, másrészt pedig olyan dolgokról értekezik, amelyek most ismét aktuálisak. A mai irodalomban ezekről kevesebb szó esik. A nemzeti tradíció felfogásáról, amely visszanyúlik a honfoglalás előtti időkre, a kereszténység korszerű szelleméről. És a lét alapvető kérdéseiről" ? hangsúlyozta.

A konferenciáról szóló teljes beszámoló a Magyar Művészeti Akadémia honlapján olvasható.