Eddig azonosítatlan, a spanyol nemzeti könyvtár archívumában őrzött Felix Lope de Vega-színművet fedeztek fel az ismeretlen szerzőjű művek vizsgálatára használt mesterséges intelligencia segítségével. A francia Laura című dráma a 16–17. századi spanyol aranykor sok más színdarabjához hasonlóan szerelemről, féltékenységről és a társadalmi hierarchiáról szól. A Spanyolország birodalmi növekedését kísérő kulturális fellendülés időszakában születtek többek között de Vega, Cervantes, Calderón és Velázquez remekművei.
A cselekmény középpontjában Laura, Bretagne hercegének lánya, Arnaldo gróf felesége áll. Dauphin, a francia trónörökös megpróbálja elcsábítani a főhősnőt, aki ugyan elutasítja közeledését, féltékeny férje mégis meg akarja mérgezni. Laura ártatlansága végül kiderül, így megmenekül attól, hogy férje becsületének oltárán feláldozzák. Ez a történet a kor hasonló darabjaitól eltérően tehát boldog véget ér.
A bécsi és a valladolidi egyetem kutatói az Etso projekt keretében ezerháromszáz névtelen kéziratból és könyvből készítettek leiratot a Transribus platform segítségével, amely hárommillió szó azonosítására képes. Ezzel az eljárással néhány óra alatt végeztek el annyi munkát, amelyhez egy hagyományos kutatócsapatnak évek kellenének.
A leiratokat 350 szerző 2800 ismert, már digitalizált alkotásával hasonlították össze: a szóhasználatot, a stílust és a szövegek szerkezetét is vizsgálták. Ehhez már egy másik MI programot, a Stylót használták. A mesterséges intelligencia jelezte, hogy A francia Laura kísértetiesen hasonlít Lope de Vega más műveihez. Ezért a kutatók hagyományos, filológiai vizsgálatnak is alávetették a darabot, amely megerősítette a számítógép „vélelmét”: a cselekmény, a jellemző szófordulatok, de még a karakterek nevei alapján is beazonosíthatók a spanyol mesterre jellemző stílusjegyek.
A franciáknak hízelgő stílusa miatt a kutatók úgy gondolják, hogy a darab a harmincéves háború egy jól meghatározható időszakában, vélhetően 1628 és 1630 között született, amikor Spanyolország és Franciaország félretette az ellenségeskedését, hogy együtt léphessen fel a közös ellenséggel, az angolokkal szemben. Bár a kutatók szerint a színvonala nem ér fel Lope de Vega legjobb drámáihoz – a rendkívül termékeny író mintegy ezerötszáz színművet és több száz rövidebb drámai darabot írt élete során, de ezek közül mindössze ötszáz ismert –, remélik, hogy egyszer színpadra állítják majd. Könyv formában pár hónapon belül, spanyol nyelven, a Gredos kiadó gondozásában fog megjelenni.
A kutatók úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia a filológiában kitűnően használható segédeszköz, amely a példátlanul gyors és pontos feldolgozási képessége miatt rengeteg időt megspórolhat az elemzések során. Segítségével várhatóan még sok elveszettnek hitt irodalmi kincset fognak felfedezni.
A cikkhez használt források itt, itt és itt olvashatók.
A nyitóképen a dráma kézirata. Forrás: Biblioteca Nacional de España
