A művész 1955-ben született Mezőberényben. A Békéscsabai Képzőművészeti Körben tanult rajzolni a szigorú szakmai elveket valló Mokos József festőművész keze alatt. Hallgatója volt a Zebegényi Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskolának, Ekkor barátkozott össze Galántai Györggyel, feLugossy Lászlóval, ef Zámbó Istvánnal, Aknay Jánossal és Matyófalvi Matyó Gáborral, és stabilizálódott vonzalma a '60-as, ‘70-es években kibontakozó kortárs magyar képzőművészeti törekvések iránt. 1980-tól tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek, 1984-től a Művészeti Alapnak, 1986-tól a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének.
„A Vajda Lajos Stúdió művészeként popos, dadás indulása után a gesztusfestészetet magába szívva, és lényegében magát a gesztust egyfajta fegyelmezett formában megőrizve, a kezdeti, számára kiüresedett művészetcsinálást elhagyta, hogy fekete műveiben magát a summázatot mutathassa meg. Metanoia-szerű életútja valójában a kikristályosodás folyamata, a lélek mélységeibe és a művészet magaslataiba való utazás bédekkere. Ezek mellett a művészet keresztény eredetéhez is visszanyúl. A szakralitást mutatja be mind témájában, mind gondolatiságában ” – írta róla Ván Hajnalka művészettörténész.
A finisszázs részletes programja itt olvasható.
