Nickolas Muray, azaz Muray Miklós 1892. február 15-én született Szegeden Mandl Miklós néven, művészeti tanulmányait pedig Budapesten végezte, ugyanis családja a fővárosba költözött, amikor ő csupán kétéves volt. Az ifjú Muray képzőművészeti gimnáziumban tanulta meg a litográfia, a fotósokszorosítás és más fotótechnikák csínját-bínját, majd Németországban tanult tovább, ahol fotósokszorosítói képesítést szerzett, ezt követően pedig Berlinbe költözött. Itt ismerkedett meg a háromszín-eljárásokkal és a színszűrők kezelésével. 1913-ban úgy döntött, hogy az Amerikai Egyesült Államokba költözik, első sikerét pedig egy híres némafilmszínésznőről készült portréjával aratta 1920-ban, amikor megnyitotta saját portréműhelyét Greenwich Village-ben.
Pályája során olyan hírességeket fotózott, mint H. G. Wells, G. B. Shaw, Cole Porter, Frida Kahlo, Diego Rivera, Claude Monet, valamint számos amerikai elnököt is megörökített, többek között Calvin Coolidge-et, Herbert Hoovert és Franklin D. Rooseveltet is. Később a kor legnevesebb és legfelkapottabb magazinjainak dolgozott, a Vanity Fairben, a Vogue-ban, a Harper’s Bazaarban, a New York Timesban és a McCall’sban is jelentek meg fotói. A húszas évek végén mindezek mellett megnyerte az amerikai kardvívó nemzeti bajnokságot, majd indult az 1928-as amszterdami és az 1932-es Los Angeles-i olimpián.
Neve szorosan összefonódott a color carbro eljárással, amelynek igazi mestere lett, s amellyel a divatlapok színes borítófotói is készültek. A McCall’s magazin megbízásából színes fényképeket kellett készítenie a lap ételekről és főzésről szóló rovatához, az említett módszer pedig az ételekről készült fotóinál is újítónak és egyedülállónak hatott. Ételfotói a bőséget, az idilli jólétet hivatottak jelképezni, hiszen ez volt az, amit Franklin D. Roosevelt elnök ígért New Deal politikájában. Bőségesen megrakott és tökéletesen megterített asztalok jellemezték ételfotóit, a harsány színek hirdették az új fényképészeti technikát, amelyre a reklámcégek is felfigyeltek. „Mindegy, hogy a képek pikniket vagy vacsorát voltak hivatottak megjeleníteni, az ételek magas halmokba voltak pakolva és hibátlan minőségről árulkodtak. […] Ez nem az az étel, amelyet fogyasztottak az emberek, hanem az, amelyet megbámultak, és amelyről álmodoztak. Ezek a fotók Amerika státusának és ízének kinyilatkoztatásaként születtek, és a nemzeti identitás megalapozásáról szóltak. Nagylelkűséget, bőséget és egészséget sugalltak” – írta Susan Bright az életfotózás történetéről szóló könyvében.
1920 és 1940 között Muray Miklós több mint 10.000 portrét készített. Amikor a világhírű mexikói festőnő, Frida Kahlo 1938-ban New Yorkban tartózkodott, mert a Julien Levy Gallery-ben rendeztek neki kiállítást, Muray portrékat készített róla, amelyek később a legismertebb és legkedveltebb munkáivá váltak. Muray és Kahlo viszonya még 1931-ben kezdődött, miután Muray elvált második feleségétől, és röviddel azután, hogy Kahlo hozzáment Diego Riverához, a híres mexikói festőhöz. A kapcsolat túlélte mind Muray harmadik házasságát, mind Kahlo válását, majd újraházasodását Riverával. 1941-ben szakítottak véglegesen, de Kahlo 1954-es haláláig jó barátok maradtak.
Az életfotózás történetéről a Magyar Kultúra magazin 2023/4. számában olvashatunk részletesen, a lap előfizetésére vonatkozó információk pedig itt találhatóak.
| Hemző Károly, a legismertebb magyar ételfotós
1928. június 11-én született, alig 14 évesen már a Hunnia Filmstúdióban dolgozott mint fotólaboráns, később pedig az Athenaeum Nyomda munkatársa lett. 1952-től a Honvéd Sport Egyesület fotóriportere, az Aranycsapat meccseit fényképezte, majd a Képes Sportnál dolgozott és a Magyar Szemle tudósítója és képszerkesztője lett. 1970-ben egy sajtófogadáson találkozott feleségével, Lajos Marival. A hazai sportfotózás kiemelkedő alakja, az ikonikus Puskás-fotó készítője. Az állatfényképeiről is híres Hemző 1978-ban kapott megbízást a Globus-konzervgyártól. Feladata egyszerű volt: fotózza le a konzerveket úgy, hogy az embereket vásárlásra ösztönözze. Hemző hiába pakolgatta az alumíniumdobozokat legjobb belátása szerint, hiába igyekezett a legjobb arcukat mutatni, sehogy sem sikerült neki. Látva tanácstalanságát, felesége felajánlotta neki, hogy elkészíti a konzervek tartalmát, és úgy fotózzák majd le őket szépen tálalva. A képeknek nagy sikerük lett, és mivel mindketten örömüket lelték a közös munkában, elhatározták, hogy elkészítik első képes szakácskönyvüket. Tisztában voltak vele, hogy egy fényképekkel díszített masszív receptgyűjtemény nagy költségekkel jár, így munkájukat fejezetekre osztották. Így született meg a 99 recept 33 színes ételfotóval című, 36 szakácskönyvből álló sorozatuk, amelyet hét nyelvre fordítottak le, és megközelítőleg négymillió példányt adtak el belőle. |
A képen Frida Kahlo és Nickolas Muray. Forrás: Notimex via AFP
